Alapvető, éltető elemünk a víz, az emberi szervezet kétharmadát, csecsemőkorban még nagyobb részét víz alkotja. Az emberi test só-vízháztartása akkor van egyensúlyban, ha a felvett és a leadott folyadék mennyisége egyenlő. A kisgyermekek, különösen pedig a csecsemők esetében különösen fontos ez az egyensúly.
A csecsemők vízháztartása érzékeny
Az újszülött testének 80-85, a csecsemő szervezetének 75 százaléka víz. A csecsemők napi vízszükségletét általában a testsúly 15 százalékában szokták meghatározni - természetesen a leadott vízmennyiség a testsúly és a testfelület változásával ugyancsak változik. A jól szopó, egészséges csecsemő nem kíván külön folyadékot, nem szomjas, az anyatej fedezi a folyadékszükségletét is. Viszont szükség lehet itatásra a kis csecsemőnél, amikor az anyatej még nem elég, ha csuklik, ha bántják a szelek, vagy ha nyugtalan. Nagyobb csecsemő, ha tápszert kap, vagy ha már főzeléket, pépeket is eszik, akkor szomjazhat. Nagy melegben, túlfűtött helyiségben vagy betegség esetén - láz, hányás, hasmenés, nátha - a folyadékpótlás feltétlenül szükséges. Folyadékpótlásra vizet, teát, limonádét és gyümölcslevet adhatunk. Hányás után a beteget néhány percnyi időközönként, kis mennyiségű folyadékkal kell megitatni, nagy mennyiséget nem szabad neki hirtelen adni, mert rendszerint újra kihányja. A szobahőmérsékletű folyadék kevésbé ingerli a gyomrot, mint a forró vagy hideg ital. A hányás-hasmenés következtében felléphet a dehidráció, amikor a csecsemő a testnedveinek öt-tíz százalékát elveszíti. A folyadékvesztés első jele a száraz száj és a kevesebb vizelet. A súlyosabb dehidráció jele a beesett szem és a csecsemőknél a behúzódott kiskutacs és az, hogy a gyermek bőre kezdi a rugalmasságát elveszíteni. Ilyen esetekben a folyadékpótlás megkezdése mellett azonnal orvoshoz kell fordulni.
Babaitalok
Az ásott kút vizét csecsemő és kisgyerek itatására, ételeinek készítésére nem ajánlatos felhasználni, egyes településeken pedig tilos - ezeken palackozott vagy zacskós vízzel látják el a lakosságot. Legjobb a tiszta vezetékes víz vagy a szénsavmentes ásványvíz, amit a baba egyéves koráig, a biztonság érdekében föl kell forralni és szobahőmérsékletűre hűtve kínálni. Az ásványvizek közül a kisebb, 500-1000 mg ásványi anyagtartalmúak ajánlhatók erre a célra. Erre szolgálnak az újabban megjelent úgynevezett babavizek is.
A babát két-három hetes koráig szükség esetén 5 százalékos cukros vízzel itatjuk. Ez úgy készül, hogy 1 deci vizet 1 csapott kávéskanál cukorral felfőzünk, és hagyjuk kihűlni. A cukor nem az édes íz miatt szükséges bele, hanem azért, hogy a víz ún. ozmotikus nyomása (a benne lévő oldott anyagok mennyisége, az oldat töménysége) megegyezzen a szervezetben lévővel, mert ellenkező esetben hasmenést okozhat. Idősebb csecsemőkorban a cukor elhagyható az oldatból. Teát, limonádét ne adjunk három-hat hetes koráig - tanácsolják a szakemberek. A babatea világos, szalmasárga színű. Az első hetekben a virágpor-allergia lehetősége miatt a babának nem készítünk virágból (kamilla, hársfa, akác, bodza) teát. Csakis tiszta, minőségileg ellenőrzött tea alapanyagot szabad használni (gyógyszertári kiszerelés). A tealeveleket (menta, hársfa, csalán, kakukkfű stb.) és virágokat csupán leforrázzuk a cukorral felfőzött vízzel, és ötpercnyi állás után leszűrjük (nem hagyjuk ázni). A babák számára jó hatású - különösen hasfájás esetén - néhány szem édeskömény, ánizs vagy kapormag forrázatából készített tea.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Hasznos és haszontalan összetevők
Az édes italok, cukrozott üdítők aránytalan fogyasztása már kicsi gyerekkorban kezdődik. Az anyukák többsége előszeretettel ad folyadékpótlásra cukros teát, szörpöket, szűrt gyümölcsleveket. Ezáltal hozzászoktatja a gyermekét az édes ízhez, annyira, hogy a kisgyermek tudatában a folyadékpótlás az édes íz érzetével kapcsolódik össze. Így aztán nem csoda, hogy később már nem szívesen fogadja szomjoltásra a színtelen, szagtalan ivóvizet. Óvodáskorú gyermekeknél végzett felmérések elgondolkodtató eredményre vezettek: kiderült, hogy ebben a korban (3-6 évesek) naponta már 30 g üres kalóriát adó cukrot fogyasztanak üdítőitalokkal és szörpökkel. A kólafélék - máig a legdivatosabb üdítőitalok felnőttek és gyermekek körében egyaránt - a magas cukortartalom mellett literenként 80-120 mg koffeint is tartalmaznak, amelyre szintén nincs szüksége egy fejlődésben lévő szervezetnek. Az üdítők "light" változata megkímél a felesleges cukorbeviteltől, de a vízen kívül hasznos elemet szintén nem tartalmaz. Természetesen az üdítőitalok fogyasztása megfelelő időben és helyen színesítheti a választékot, de nem szolgál a napi szükséges folyadékmennyiség fedezésére.
Az "üres" üdítőknél szerencsésebb választásnak bizonyulnak a zöldségekből és gyümölcsökből készült ivólevek: nem csak a szomjúságot csillapítják, hanem vitaminnal és ásványi anyagokkal is ellátják a szervezetet. Kapcsolódó cikk
Legjobban: