Három növényi fehérjeforrás, amit nem eszünk, pedig kellene

Hogyan lehet izomtömeget építeni hús nélkül? A legtöbb edzőteremben erre rávágnák: sehogy! De azok számára, akik már növényi alapú étrenden vannak, mégis van megfelelő megoldás, ütőképes alternatív fehérjeforrás, amit valószínűleg soha nem próbáltak korábban. Méghozzá ezek az élelmiszerek a tengerben nőnek.

Az Institute of Food Technológists (IFT) friss jelentése szerint jelenleg a szójából készült termékek (a tofu és a tempeh) jelentik a hús elsődleges alternatíváját, pedig van három kevésbé ismert, de tápanyagokban igen gazdag növény, amelyet komolyan fontolóra kellene venni a fehérjebevitelnél.

Makroalgák és mikroalgák

Az algáról a legtöbbünknek van tapasztalata. A nyálkás zöld képződmény gyorsan felhívja magára a figyelmet az ember lábra tapadva, ha a tavak vagy a tenger sekély vizében gázol. Habár elég gusztustalannak látszik, az alga mégis tele van vitaminokat és ásványi anyagokkal: A, V, E, folsav, kalcium, jód, vas, omega-3 zsírsavak, valamint a szénhidrátok és a fehérjék. Az algák igen különbözőek méretben és formában is. A makroalgák láthatóak szabad szemmel, és megtalálhatók a legtöbb tóban, folyóban és tengerben. A mikroalgák, azaz a mikroszkopikus algák szintén előfordulnak az édesvízi és sós vízi élőhelyeken is. Érdekes módon, a mikroalgák fehérjetartalma a magasabb. Ez elérheti a 70 százalékot is, míg makroalgáknál általában 50 százalék körüli a fehérjék aránya.

Az algák, például a Spirulina mikroalgák többnyire porrá feldolgozva vásárolhatók meg, s olyan természetes energiafeltöltést adnak, amely egész napra elegendő lehet. A Spirulinában több fehérje és a vas található, mint 20 százalék zsírt tartalmazó marhahúsban. A makroalgák közül a vörös, barna és zöld algák élelmiszerré feldolgozására is vannak jó példák.

Nori, a szuperhínár

A hínárfogyasztás mennyisége sok táplálkozási szakértő szerint szinte attól függ, hogy mennyit sushit eszünk. Az éttermek mindinkább piros hínárt (elsősorban norit) használnak a tekercs becsomagolására, ami tényleg jó. A vörös hínár fehérjetartalma általában a legmagasabb: 100 gramm noriban mintegy 50 g fehérje található. De, az elég valószínűtlen, hogy valaki 10 deka hínárt fogyasztana egy nap. Az átlagos nori lap mindössze 3 gramm. A hínár egy adagjában körülbelül 10 kalória, 5 milligramm C-vitamin, és körülbelül 1 gramm fehérje található. Ha azonban az egy kalóriára jutó fehérje mennyiséget nézzük, akkor egy elég szép mutatót kapunk, amely hasonló a borsóéhoz vagy a babéhoz, s megfelel a hüvelyesek aminosav profiljának, illetve magas az omega-3 zsírsav, és a B12-vitamin tartalma.

A szárított norit lapokra vagy csíkokra vágva értékesítik, hogy kialakíthatók legyenek tekercsek, falatkák, vagy apró darabokra vágva megszórható vele a levesek teteje és a tésztaételek.

Békalencse

A békalencséről nem széles körben tudott, hogy a legkisebb virágos növény a világon. E kis növény fehérjetartalma elérheti akár a 45 százalékot is, ami az egyik legmagasabb fehérjeszint a növényvilágban. Jellemzően a békalencse a madarak és halak az tápláléka, de különösen Délkelet-Ázsiában (Laoszban, Thaiföldön és Vietnamban) az emberi étrendnek is széles körben ismert tétele ez a vízi növényt.

Egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedelmi forgalomban megvásárolható lenne békalencse a világnak azokon a részein, ahol korábban nem tartották számon az emberi táplálékok között. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), azonban már elismerte, mint jövőbeli táplálékforrást.

Forrás: Men's Fitness