Eszünk virágot, gumót, gyökeret...

Zöldségnek hívunk minden olyan lágyszárú növényt vagy növényi részt, amely fogyasztható. A növényeknek szinte nincs olyan része, ami ne kerülhetne asztalunkra.

A növények egyes részei, a gyökér, szár, levél és virág nem egyforma arányban tartalmazzák a különböző tápanyagokat, ezért a változatos étkezés alapelveinek megfelelően a legjobb, ha mindegyikből választunk.

Gyökereink

A magban lévő gyököcskéből fejlődő, levéltelen rész. Alapvető feladata a növény rögzítése, a víz- és tápanyagfelvétel és -szállítás, emellett különböző tartaléktápanyagokat raktározhat. A járulékos gyökerek nem a gyököcskéből, hanem a hajtásból fejlődnek. A módosult gyökereket a növény nem az alapfunkciók ellátására tartja. Ezek főként raktároznak, mint a sárgarépa karógyökere, vagy a növénnyel együtt élő baktériumoknak adhatnak otthon. Ilyen módosult gyökérrész a gyökérgümő is, a kukorica jellegzetes támasztógyökerei pedig léggyökerek, a levegőből képesek nedvességet fölvenni.
A felszíváshoz nagy felületre van szükség, ezért a gyökérzet rendkívül sok elágazással rendelkezik. Az úgynevezett felszívási zónában gyökérszőrök is növelik a felületet. Ezek emberi fogyasztás szempontjából nem hasznosíthatók. A gyökérzet teljes hossza mindenesetre több kilométer hosszú is lehet, attól függően, mennyire száraz vidéken, mekkora földtérfogatból tudja biztosítani a növény számára a szükséges nedvesség felvételét. A tök gyökérhossza akár 20 kilométert is elérhet.
A gyökerét fogyasztjuk a zellernek, pasztináknak, petrezselyemnek, a sárgarépának vagy a céklának. A szár és gyökér közötti rész megvastagodásával létrejövő növényi részt a retek vagy a kalarábé esetében fogyasztjuk.

Szárba szökkenő érték

A föld alatt található a burgonya gumója is, de valójában nem a gyökér, hanem a növény föld alatt fekvő hajtásának része. A krumpli megvastagodott földalatti szárrész, tartalék tápanyagot raktároz. A gumón található rügyekből sem gyökér, hanem hajtás fejlődik.
A szár általában a föld felett helyezkedik el, erősen rostos, hiszen egyik fő feladata a növény merevítése, megtartása. Ezért fiatalon puha, később egyre keményebb, végül fássága miatt fogyasztásra alkalmatlanná is válhat, ahogy egyébként a gyökér is.
Színe a levelekhez hasonlóan a benne lévő klorofilltól zöld. A szár tartja a leveleket, rügyeket, virágot és termést. A növény szállítórendszere található benne, a nedvesség és a tápanyagok a gyökérből a levelek felé és vissza szállítódnak. A szárát esszük például a spárgának, rebarbarának. A hagymának a gumóját használjuk föl. A hagyma föld alatti módosult szárrész, melyet egymásra boruló levelek alkotnak. A gumó is módosult szár, de itt a tömör megvastagodott föld alatti hajtásról hiányoznak az egymásra boruló levelek.

Kincsek a zöld felszín alatt

A levelek a növény klorofilltól zöld, széles, lapos részei, a fotoszintézis szervei. Minél sötétebb zöldek, annál értékesebbek. A klorofill zöld színe unalmas tucat-élelmiszernek álcázza a leveleket, pedig a zöld szín számos színes anyagot, piros és sárga flavonoidokat, karotinoidokat fed el. Ezek csak akkor válnak láthatóvá, ha ősszel vagy a nyári szárazság idején a klorofill-képződés leáll a levelekben, és a levél elsárgul. Mit gondol, vajon a sárgarépában vagy a spenótban van több sárga béta-karotin? Egy kiló répában mintegy 70 mg béta-karotin van, a spenótban alig kevesebb, 60 mg. A petrezselyemmel összehasonlítva azonban már kilónként mintegy 10 mg-mal alulmarad a narancssárga nyuszitáp. Igaz, petrezselyemből ritkán falunk be annyit, mint répából.
Viszonylag kevés zöldséget termesztünk leveléért. Pedig a zöld levelek igazi laboratóriumok, ahol sok szerves anyag és a legtöbb vitamin termelődik. Ezért a növények levelei és levélnyelei igen gazdagok vitaminokban. A levelek sokszor illóolajokban is gazdagok. A zöldhagymának is pont a legértékesebb részét hajítjuk ki, amikor levágjuk zöld leveleit.
A sóskának, spenótnak csak a szártól megtisztított leveleit szeretjük. Nem véletlenül: a levélnyelek és szárak sok rostot tartalmaznak, és messze nem olyan puhák és zsengék, mint az üde levelek. Mellesleg nitrátból is több van a szárakban és a vastag levélerekben. Levélzöldség a mángold, a fejes saláta, a ruccola és sok káposztaféle, de utóbbiaknál sokan a torzsának nevezett szárat is kedvelik.

Virágzó egészséget hoznak

A növény virágai szaporítószervek. A kelbimbónak a rügyét, más zöldségeknek kifejezetten a virágát esszük. Ezek közé tartozik a karfiol és a brokkoli. Kevésbé ismert, hogy a cukkíni vagy a hagyma virágai is fogyaszthatók; nyilván, mert piacra nem igen kerülnek, de a kiskerttulajdonosok kipróbálhatják.
A növény termését esszük a bogyótermésű paradicsom, a paprika, a kabaktermésű tök, cukkíni és uborka esetében. Ezen zöldségek aromája akkor marad meg leginkább, ha fogyasztásig hűvösben, de nem hűtőhidegben tároljuk őket.
A hüvelyesek termésének a magját esszük; a lencsét, babot, borsót. A magok tartalmazzák a csírakezdeményt, a majdani rügyecskét és gyököcskét, valamint a növényke fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Ezért ezek a részek energiában, szénhidrátokban, keményítőben és olajokban a leggazdagabbak. Általában nem könnyen emészthetők, hiszen cellulózban gazdag, kemény héjuk elsődleges feladata a csírakezdemény védelme.

A türelem zöldet terem

A zöldségek rendszerint egyéves, néha kétéves, ritkán évelő (pl. a spárga) lágyszárú növények. Hogy mennyi idő alatt érnek be, válnak fogyasztásra alkalmassá, rendkívül változó. Függ attól is, melyik részét kedveljük. A hónapos retek, ahogy neve is elárulja, a kikelés után egy hónappal szedhető és ehető csemege, a salátára két hónapot kell várni, a burgonyát hat hónap elteltével lehet felszedni. Néhány zöldség, az articsóka, a spárga, több évig rendszeresen hoz levelet, termést.
Hogy melyik zöldség mikor a legfinomabb? Amikor a fogyasztandó rész még zsenge, puha és friss. Ha a növényeket szabadföldön, a természet rendje szerint termesztik, akkor van némi szabályszerűség abban, hogy mikor melyik zöldséget érdemes előnyben részesíteni, és mélyhűtésre begyűjteni. A gyökértől, azaz a növény alsó részétől nagyjából fölfelé haladva követik egymást a fogyasztásra érdemes részek az év során. A gyökérzöldségek előbb, főként tavasszal, a levélzöldségek és zsenge szárak tavasszal, nyár elején a legízletesebbek és leggazdagabbak. Azokat a zöldségeket, melyeknek virágját, termését kedveljük, nyár derekától egész késő őszig szedik. A brokkolinak például egészen október végéig tart az idénye.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag