Balatoni algabújócska

Az európai algasztori legfrissebb híre nem is a Balatonról, hanem Észak-Németországból származik: ott is felbukkantak a méregtermelő kékalgák, a globális felmelegedés biztos és kiszámítható jeleként. Magával a jelenséggel (főként a néhány hétig tartó, látványos algavirágzással) a fürdőzők a kontinens mind több tó- és tengerpartján kénytelenek megbarátkozni. Ha a Földközi-tenger vagy az Adria néhány öble nyár közepén algás, arra ma már senki nem kapja fel a fejét, mint például 1997-ben a svéd tavaknál, amikor első ízben ezek némelyike is bezöldült.
A virágzást vagy a víz elszíneződését (előbbinél a víz tetején képeznek vékony zöld réteget az apró vízi élőlények, utóbbi esetben pedig a víz mélyebb rétegeiben nő meg kiugróan az algakoncentráció) a trópusi övezetből származó, de az utóbbi egy-két évtizedben egyre északabbra húzódó kékalgafajok okozzák. A Balatonban 1978-ban észlelték először a mérgező kékalgafajok jelenlétét, nagy tömegű algásodásra viszont csak egy évtizeddel később került sor.
- Azóta a vízben mindig, azaz minden évszakban jelen vannak a kékalgák, a mennyiségük azonban igen széles határok között változik - fogalmaz Kóber István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának vezetője. Szerinte az említett fajok a "lakhelyváltozás" ellenére továbbra is melegkedvelőek, ezért 20 fok fölötti vízhőmérséklet esetén kezdenek gyorsabban szaporodni, és 25-26 fokos környezetben érzik igazán jól magukat. Emiatt az algás időszakok jellemzően a július-augusztusi, néhány hetes időszakra korlátozódnak (hogy mennyi ideig tart, és milyen súlyos az algásodás, az függ a meleg tartósságától, valamint a szél- és csapadékviszonyoktól is).
Mint az MTA február végi Balaton-kutatási konferenciáján elhangzott, a tóban a 90-es évek közepe óta rendszeresen mérik a kékalgák mennyiségét. Az utolsó nagy algavirágzás 1994-ben volt, de 1996-ban és azóta is rendszeresek a nyári időszakban vett vízmintákban a "számottevően toxikus" értékek. Czigler László ökológus, a tó vízminőségét évtizedek óta vizsgáló kutató szerint a tavalyi tíz mérésből is három számottevően toxikus eredményt hozott (mindhármat a fürdési főszezonban végezték, a tó keleti medencéjében). Czigler úgy véli, hogy a Balaton "bajai" közül sok megmagyarázható lenne az algák jelenlétével, csakhogy az algásodásra a "hivatalos" tudomány eddig nem sok szót vesztegetett. Jellemző, hogy a vízminőség mérésénél a toxicitás jelenleg sem számít szempontnak, csupán a klorofilkoncentrációt és a fekália eredetű baktériumok jelenlétét mérik. Ugyanakkor például a néhány évente jelentkező halpusztulásokat még sosem hozták összefüggésbe az algatoxinokkal. (Pontosabban Czigler László összefüggésbe hozta, de ezzel a véleményével sokáig egyedül maradt a hazai tudományos közösségben. Bár az algák mennyiségét már 1995-ben mérték, az 1997-es kis-balatoni halpusztulás idején a toxicitást az ökológus felvetése ellenére kizárták a lehetséges okok közül.) Van egy másik kérdés is, ami régóta foglalkoztatja a tudományt. A tó vizében jelenleg is magas a szerves tápanyagok koncentrációja (többek között a Kis-Balaton szűrő-védelmi rendszerének tökéletlen működése miatt), ám mégsem szaporodnak el benne a tápanyagot hasznosító apró élőlények - magyarul a víz láthatóan tiszta. Nem kizárt, hogy erre is a méregtermelő algák jelentik a magyarázatot.
Hogy pontosan milyen hatása lehet a vízben élő és időnként elszaporodó algáknak, az továbbra is vita tárgya. Kóber István szerint érzékeny bőrűeknél bőrkiütés léphet fel, "tömegesen fogyasztva" pedig hasmenést is okozhat, a komolyabb mérgezéshez azonban annyit kellene meginni az algás vízből, amennyire egy ember nem képes.
Czigler László szerint viszont egyelőre az algák pontos mennyiségét sem ismerjük, a mintavétel ugyanis sem térben, sem időben nem folyamatos (tavaly összesen 10 mérés volt, s még a tihanyi Limnológiai Kutatóintézet kikötőjében sem mérnek rendszeresen, pedig az igazán nem jelentene nagy költséget).
Ami viszont bizonyos: a toxicitás továbbra sem szerepel a vízminőséget "hivatalosan" befolyásoló paraméterek között.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a kevés felhő mellett alapvetően napos idő lesz, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag