A legismertebb tévhitek a kóláról

A kóla a világ egyik legnépszerűbb szénsavas üdítőitala, amely 1886-ban indult hódító útjára, mikor egy amerikai gyógyszerész, John Pemberton összeállította a Coca-Cola első receptjét. Eredetileg kóladióval és citromsavval, majd a későbbiekben citrusolajokkal, fahéjjal és vaníliával keverve alakították ki jellegzetes ízét, amelyet világszerte emberek milliárdjai fogyasztanak. Számos különös tény, és tévhit is terjeng erről az italról, melyet a Compound Interest nevű kémiai szakportál alapján a Hvg.hu gyűjtött össze.

Egy doboz kóla 9-10 teáskanálnyi cukrot tartalmaz

A kóla amerikai változata valóban 33 gramm cukrot tartalmaz, ami közel tíz teáskanálnyi adagot jelent. Ne felejtsük el, a 0,33-as, dobozos kiszerelésről beszélünk! Aggasztóbb, hogy a magyar polcokon lévő kólákba még ennél is több, 37 gramm cukrot adagoltak, ami már 10-11 teáskanálnyinak felel meg. Ez már önmagában fedezheti egy felnőtt ember napi cukorszükségletét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata szerint a cukorból származó kalória nem jó, ha meghaladja a napi teljes kalóriabevitel 5 százalékát, törvényi szabályozás azonban erre nincsen.

Csak a foszforsav miatt nem hányjuk ki a kólát

Különböző, tudományos alaposságuk tekintetében megkérdőjelezhető portálok írtak arról, hogy a kólában lévő nagyarányú cukor miatt visszaöklendeznénk az üdítőt, csak a benne lévő foszforsav "tartja lent" az italt. Ilyen mértékű cukorbevitel nyilvánvalóan nem tesz jót a szervezetnek, kihányni azonban nem fogjuk. Bizonyos gyümölcslevek például a kólánál is több cukrot tartalmaznak, mégsem ingerel hányásra.

A kóla szétmarja a fogakat

A kólában lévő foszforsav valóban árt a fogaknak, ez azonban más italokban is ugyanúgy megtalálható. Ráadásul csak nagyon kis koncentrációban található meg az üdítőben (0.055% körül), és nem is tartjuk sokáig a szánkban a kortyot, viszonylag keveset érintkezik a fogakkal. Heti egy-két alkalommal, kis mennyiségben fogyasztva még nem okoz gondot, a rendszeres kólafogyasztás azonban valóban nyomot hagyhat mosolyunkon.

Az inzulintermelés miatt hízunk el

Az elhízásnak semmi köze a hirtelen cukormennyiség miatti inzulinlökethez, a zsír termelődése inkább köthető a fruktóz (gyümölcscukor) máj általi lebontásához. A cukros üdítők rendszeres fogyasztása azonban tényleg elhízáshoz vezet.

A kóla serkenti a boldogsághormonokat

Semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a kólában lévő koffein serkentené a boldogsághormonként is ismert dopamin termelését a szervezetben. Az agyunkban lévő boldogságközpontot aktiválhatják, ahogy sok más dolog is: például a testedzés, vagy az étkezés.

A kólától gyakrabban járunk a WC-re

A koffeinnek valóban van vizelethajtó hatása. Ezt 2-3 csésze kávéval lehet elérni, miközben egy doboz kóla nagyjából egy csészényi kávé harmadának felel meg koffein szempontjából. Aki sok kávét és kólát iszik, annál ez a hatás idővel megszűnik.

"Halálos" ital a kóla

Szintén a fentebb említett, áltudományos portálok kedvelt témája, hogy a koffein és a light kólában lévő aszpartám halálos elegyet alkot a szervezetben. Ésszerű mennyiségben fogyasztva azonban ez a két szer együttesen sem okozhat életveszélyes állapotot. Ésszerűtlen túlfogyasztás pedig még a sima csapvízből is lehet halálos.