A csodálatos margarin
Alig egy molekula választja el a műanyagtól és nem más, mint állatok hízlalására használt élelmiszer - ehhez hasonló tévhitek keringenek a margarinról. Pedig mértékkel fogyasztva igenis helye van az egészséges étrendben. Megmutatjuk, hogyan!
h i r d e t é s

A WHO ajánlása szerint a napi energiabevitel 15-30 százalékát kell zsírokból fedezni: ez egy egészséges felnőtt nő számára nagyjából 70 gramm zsírt jelent. A magyarok azonban (elsősorban a hagyományok miatt) jóval több zsírt fogyasztanak. Azok pedig, akik bizonyos divatdiétákat követnek, ennél jóval kevesebbet juttatnak be a szervezetükbe ebből a létfontosságú tápanyagból.
Válasszon zsírt magának!
Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb zsírtípust, ismernünk kell az egyes zsírok közötti különbséget. Az első nagy eltérés a zsírok halmazállapotában figyelhető meg: az olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, míg a vajak és zsírok szilárdak. Az előbbiek (egy-két kivételtől eltekintve) növényi eredetűek, míg az utóbbiak (legalábbis a legtöbb) állati eredetű. Szerkezetüket tekintve pedig a zsírok telítettek és telítetlenek lehetnek.
Esszenciális, azaz nélkülözhetetlen
A telítetlen zsírok közé tartozó két esszenciális zsírsav, a linolsav és az alfa-linolénsav (azaz az omega-6 és az omega-3) könnyen hasonlítható a vitaminokhoz. Ezeket sem tudja előállítani a szervezetünk, pótlásukról naponta gondoskodnunk kell, hiányuk betegségekhez, illetve a szervezet normális működésének zavaraihoz vezethet. Az esszenciális zsírsavak igen fontosak a sejteket körülvevő sejtmembránok felépítésében, de lényeges szerepük van a megfelelő agyműködés biztosításában, a gyermekek egészséges fejlődésében, az egészséges érrendszer fenntartásában és bizonyos hormonális működésekben is.Mivel a telítetlen zsírsavak főként a növényi eredetű zsiradékokban, az olajokban és a margarinban találhatóak meg, ezek mennyiségét növelni kell az étrendben, míg az egészségre káros állati zsiradékokból pedig kevesebbet kellene fogyasztanunk. Ezt sokkal egyszerűbb megtenni, mint gondolnánk: a főzéshez használjunk olívaolajat, a kenyérre pedig margarint kenjünk - az állati eredetű telített zsírsavakat ugyanis a húsokból úgyis magunkhoz vesszük, így felesleges ezeket az ételek előkészítése során is használni.
Kis margarin-történet

A krími háború idején Franciaországban megcsappant a szarvasmarha-állomány, így a szükségesnél kevesebb vajat tudtak előállítani. A III. Napóleon vezette francia kormány éppen ezért pályázatot írt ki egy jól kenhető, energiadús, a vaj helyettesítésére alkalmas zsiradék receptjének elkészítésére. Ezt az új zsiradékot a vajat megfizetni nem tudó szegényebbeknek, illetve a nagy mennyiséget igénylő katonaságnak szánták. A győztes végül Hyppolyte Mége Moriés kémikus lett, aki a margarin nevet adta találmányának. Bár a díjat megkapta, az új zsiradék az ínyenc franciák körében nem lett sikeres, végül egy holland cég vásárolta meg a receptet és ők kezdték el először nagyüzemben gyártani és forgalmazni a margarint.
Több országban, így Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban a margarint nemkívánatos élelmiszernek tartották, sőt egy ideig be is tiltották a forgalmazását, hogy a tejtermelőket megvédjék. Végül a margarin olcsósága és elérhetősége miatt egyre elterjedtebbé vált. A vitaminokkal dúsított margarin ötlete is háborús időszakban született: a szegényes és rossz táplálkozás miatt 1940-ben törvény rendelte el, hogy a margarin tápértékét vitaminokkal (A, D, E) gazdagítsák. Húsz évvel a II. világháború után jelennek meg az első csészés margarinok, 1969-ben pedig már az alacsony zsírtartalmú margarin is megvásárolható. 1991-ben már kapható az első, olívaolajból készült margarin, ami egy újabb lépés az egészségesebb étrend felé.
Margarint otthon? Nem lehetetlen!
A margarin három fő összetevőből áll: növényi olajból (repce, napraforgó, lenmag), tiszta vízből és szilárd növényi zsiradékból (például pálma- vagy kókuszzsírból). Az utóbbi gondoskodik arról, hogy a margarin megfelelő állagú, kenhető legyen. A margarin készítése során az alapanyagokból egy vizes zsíremulziót alakítanak ki, melynek zsírtartalma 40-60 százalék (a light margarinokban több a víz és kevesebb a zsiradék, így annak zsírtartalma ennél jóval kevesebb). A keverés során a margarinba különböző adalékanyagok - például vitaminok - vagy ízesítők (joghurt vagy olívaolaj) kerülhetnek. A keverés után a kristályosítás következik; ez nem más, mint a margarin hűtése: ekkor nyeri el a végső formáját. A modern margarinokat már nem hidrogénezik - régebben ezzel keményítették a margarint.
Tévhitek a margarinról
Melyik a természetesebb?
A margarint sokszor éri az a vád, hogy mesterségesen előállított élelmiszer, mely sokkal közelebb áll a káros vegyszerekhez, mint az egészséges ételekhez. Valójában a margarin és a vaj ugyanolyan mértékben tekinthető természetesnek, hisz mindkét zsiradék alapját természetes alapanyagok alkotják. A vaj ugyanis tejből készül, míg a margarin növényi olajokból, növényi zsírokból és vízből.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!