Ezért kell pisilnünk, ha idegesek vagyunk
Szinte mindenki átélte már, hogy egy stresszes szituációban szinte rohannia kellett a mellékhelyiségbe. Amikor idegesek vagyunk, beindul a szervezetünkben az "üss vagy fuss" reakció, aminek hatására különféle hormonok szabadulnak fel. Ezek pedig felboríthatják más hormonok egyensúlyát, például azokét is, amelyek ellazulva tartják a húgyhólyagot.
Ha a húgyhólyag összehúzódik, az vizelési ingert vált ki, és azt érezzük, hogy sürgősen ki kell mennünk. Sőt, innen ered az is, amikor valaki a félelemtől akaratlanul bevizel. De miért történik mindez? A Menshealth cikkében megszólaló dr. Renata Malik urológus szerint a stressz többféle módon is hathat a húgyhólyagra. Az egyik közreműködő tényező a medencefenék diszfunkciója lehet, amely esetében a medencefenék izomzata stressz hatására megfeszül. Ezt úgy kell elképzelni, mint mikor önkéntelenül összeszorul az állkapcsunk, az efféle izomösszehúzódás pedig a fent leírt folyamatokat indítja el.
A gyakori vizelés a korral jár?
Sokféle oka lehet annak, ha gyakrabban kell felkeresnünk a mellékhelyiséget. Az életkor is szerepet játszhat a problémában. Kattintson a részletekért!
A krónikus stressz így hat a hólyagunkra
Ha hosszú időn át vagyunk stressznek kitéve, az is kihathat a húgyhólyagra: egy patkányokon végzett kutatás szerint a krónikus stressznek kitett állatok érzékenyebbek voltak a fájdalomra és a kényelmetlenségérzetre, emiatt pedig a húgyhólyagjuk is érzékenyebb lett, és erősebbnek érezték a vizelési ingert. Ez magyarázat lehet arra is, hogy krónikus stressznek kitéve miért érzünk normális ingereket, mint a vizelési inger, sokkal intenzívebbnek, már-már elviselhetetlennek.
Emellett stresszhelyzetekben az agy egy CRF nevű neurotranszmittert bocsájthat ki, amely összehúzódásra serkenti a húgyhólyagot, ami megint csak vizelési ingert válthat ki. A szakember szerint a szerotoninszintünket is befolyásolja, ha a szokásosnál stresszesebbek vagyunk. Kutatások szerint a szerotoninszint csökkenése kapcsolatban állhat a húgyhólyag-összehúzódások gyakoribbá válásával, amitől többször, illetve erősebben érzünk vizelési ingert.
Erős kapcsolat van a szorongás és a túlműködő húgyhólyag között is. Akiknek túlműködik a hólyagja, azoknak nagyobb az esélye arra, hogy az elkövetkezendő tíz évben szorongás alakuljon ki náluk, és ez fordítva is igaz. A dolog jó oldala, hogy ha az egyik problémát sikerült kezelni, azzal nagyban csökkenthető a másik kialakulásának veszélye is.
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
