+6° - +20°
Kettős front
szivderitok A Magyar Kardiológusok Társaságának szakmai felügyeletével

Agylágyulás, agyérgörcs. Mi a különbség?

Stroke az agy vérellátási problémája miatt jön létre: ez jelentheti azt, hogy túl kevés vagy túl sok a vér egy agyi területen. Az viszont minden esetben igaz, hogy a stroke kialakulása az érrendszer (rossz) állapotára vezethető vissza.

Dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy "a stroke és a koszorúér-betegség ugyanannak a rendszerbetegségnek, az érelmeszesedésnek a különböző érszakaszokon történő megjelenése". A rizikófaktorok hasonlóak, a kezelés közös. A stroke etimológiája viszont annyira összetett, hogy nem mindigérelmeszesedéstalaján (pl. a nyaki vagy agyi ütőerek meszesedése miatt) alakul ki. A stroke-esetek 25 százalékában szíveredetű, vagyis kardiogén embóliáról beszélünk, amikor vérrög sodródik az agyi érrendszerbe, érelzáródás, lágyulásos stroke jön létre. Stroke elszenvedését követően tisztázni kell a mechanizmust, az okokat, ezt hívjuk embóliaforrás-keresésnek. Ebben a neurológus legfőbb segítsége a kardiológus, aki a 12 elvezetéses EKG, 24- vagy 48-órás Holter- és szívultrahang-vizsgálat segítségével igyekszik kimutatni a pitvarfibrillációs ritmuszavart, a billentyűbetegséget vagy a súlyos balkamra-elégtelenséget. Ezek ugyanis mind embóliához, stroke-hoz vezethetnek.

A vérkeringés hiányától szenvedő agysejtek viszont perceken belül pusztulásnak indulnak.
A vérkeringés hiányától szenvedő agysejtek perceken belül pusztulásnak indulnak. Kép: Getty Images

Agylágyulás

A vértelen vagy idegen szóval ischemiás stroke az agyat ellátó érrendszer egyik szakaszának az elzáródása miatt alakul ki. Az elzáródott érszakasz megszünteti a vérellátást az agy érintett területén, emiatt az oxigén- és a tápanyagellátás leáll, amit az agy idegsejtjei nem képesek néhány percnél hosszabb ideig elviselni. A vérkeringés hiányától szenvedő agysejtek perceken belül pusztulásnak indulnak. Ennek súlyos következményei lehetnek, hisz az érintett agyi terület nem tudja ellátni funkcióját: beszédzavar, kognitív zavar, a szervek működésének a zavara, mozgáskorlátozottság vagy akár bénulás, végső esetben halál is bekövetkezhet.

Az agyi érrendszert rendszerint vérrög zárja el. Ez a vérrög kialakulhat közvetlenül az agyban, de máshol is, és ilyenkor a véráram juttathatja el az agyba a vérrögöt. A vértelen stroke-ot agylágyulásnak vagy agyérgörcsnek is szokták hívni.

Agyvérzés

A stroke másik típusa a vérzéses stroke, más néven agyvérzés, amely akkor alakul ki, ha egy agyi területet eláraszt a vér. Oka, hogy az agy érrendszerének valamelyik pontján megpattan az ér. Ezt több tényező is előidézheti. A tartósan magas vérnyomás például rendkívül nagy mértékben veszi igénybe az érfalat: a megnövekedett nyomású véráram a feszítő hatásával olyan erőhatást gyakorol az érfalakra, amely miatt az érrendszer jelentős mértékben veszít a rugalmasságából. Ehhez ráadásul az is hozzájárulhat, hogy az érfalakon kialakuló lerakódások, vagy az érelmeszesedés egyrészt csökkenti az érrendszer keresztmetszetét, másrészt rontja az erek rugalmasságát. Márpedig az ilyen állapotú érrendszer nagy eséllyel pattan meg, szakad ki. Agyvérzés bekövetkezhet akkor is, ha az agyi érrendszer egyik részén kitágul egy érszakasz, azazaneurizmaalakul ki, amely az évek előrehaladtával egyre csak nő, míg végül könnyen kiszakad.

Ha valamelyik ponton megpattan az agyi érrendszer, akkor súlyos vérzés alakul ki, amely gyorsan megoldandó vészhelyzet. Ilyenkor a kiszabadult vér elkezdi nyomni és pusztítani az agyállományt. Az agysejtek, ugyanúgy, mint a szívinfarktus miatt elhaló szívsejtek, nem képesek regenerálódásra - ha az agy károsodik, annak akár az élettel összeegyeztethetetlen következményei is lehetnek.

Mi okozza?

Mit csinál a vérrög a testben? Mutatjuk!

A stroke az érrendszer általános rossz állapota miatt szokott kialakulni. Az érrendszer károsodásának nincs fájdalommal járó előjele, nem véletlen, hogy azok közé a betegségek közé tartozik, amelyeket néma gyilkosnak neveznek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem gondolhatunk rá! A tartósan fennállómagas vérnyomásidővel biztosan károsítja az érfalakat is, a magas koleszterinszint pedig lerakódást idéz elő az érfalakon, majd érelmeszesedéshez vezethet. Ezek mind olyan elváltozások, amelyeket egyszerű laborvizsgálatokkal, rendszeres vérnyomásméréssel vagy valamilyen képalkotó eljárással ki lehet mutatni. De a stroke szempontjából fokozott kockázati csoportba tartoznak a dohányosok, az alkoholfüggők, a cukorbetegek is.

"A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, mely ugyan nem életveszélyes, de jelentős következményei vannak. Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, és mivel nincs szervezett, rendezett szívösszehúzódás, emiatt a bal pitvarban vérrögképződés jöhet létre. A vérrög pedig előbb-utóbb leszakad, 'vándorútra' indul, és az esetek 80 százalékában az agyi keringésben akad el, lágyulásos stroke-ot okozva. A stroke azonban nagyrészt kivédhető lenne, ha lehetőleg minden pitvarfibrilláló beteget alvadásgátló kezelésben részesítenénk. Ehhez természetesen ezt a sokszor tünetmentes, alattomos állapotot, amit a ritmuszavar jelent, mielőbb fel kellene ismerni, mielőtt embólia, stroke következne be" - mondta Dr. Benczúr Béla.

Nagy a baj!

A stroke mindezek mellett legtöbbször villámcsapásként, egyik pillanatról a másikra alakul ki. Szimptómái jellegzetesek, gyakran riasztóak. Jellemző tünetcsoport az arc vagy a végtagok aszimmetrikus elváltozása, érzéketlensége vagy zsibbadása, amelynek a határa jól látható, kimutatható. A beszédtevékenységben is kialakulhat zavar a stroke következtében: ilyenkor a beszédtevékenység lelassul, mert nehezebben talál szavakat vagy felcserél szavakat, szótagokat a beteg, de az is előfordulhat, hogy a hangképzés vagy a beszédértés nehezedik. Ha az agy látásközpontja sérül a stroke miatt, akkor a látásélesség romolhat hirtelen, de akár meg is vakulhat a beteg. Az egyensúly, a járás-, illetve a mozgásképesség is megzavarodhat a stroke miatt. Az agyvérzés egyik típusára kifejezetten jellemző a hirtelen jelentkező, éles, kínzó fejfájás, nyaki merevség, tudatzavar. De jellegzetes tünete lehet a stroke-nak az általános zavartság, a tájékozódási készség romlása, az érzékelés vagy a memória feltűnő gyengülése.

Van néhány olyan egyszerű technika, amellyel jó eséllyel felismerhető, hogy valakinek stroke-ja van-e. Ha a páciens mosolya vagy vicsorgó arckifejezése hirtelen aszimmetrikussá válik, vagy ha a karemelés nem egyforma, a karok mozgása aszimmetrikus, az egyik kar feltűnően erőtlenebb, mint a másik, az például stroke-ra utalhat. Ugyancsak igazolhatja a gyanúnkat, ha az érintett kinyújtott nyelve az egyik irányba elhajlik, félreáll, esetleg ha egyszerű mondatismétlés, szóismétlés során zavaros a beszéde. 

"Jelenleg 4.5 óra az az időablak, amely esetében a stroke akut ellátásában jártas neurológus vérrögoldó kezelést indikál. A 4.5 óra nagyon rövid idő, ennek nagy részét a stroke-ot elszenvedett beteg még otthon tölti, tanakodással" - hangsúlyozza Dr. Benczúr Béla, majd hozzáteszi: "Fontos volna tudatosítani, hogy aki magán vagy hozzátartozóján a stroke tüneteit észleli - az arc aszimmetrikus elváltozása, egyik oldali szájzug lefittyedése, a karok vagy lábak gyengesége, bénulása, a beszéd elakadása - haladéktalanul hívjon mentőt."

Mit kell tenni?

A stroke lehetőleg azonnali szakorvosi ellátást igényel; minél hamarabb kezdik el a szakszerű kezelést, annál eredményesebb lehet a beavatkozás. Mivel az agysejtek csupán néhány percet bírnak ki oxigén- és tápanyaghiányos állapotban, ezért szó szerint életbevágóan fontos, hogy haladéktalanul kórházba kerüljön a beteg.

A beszédterület a látásterület, a mozgásért felelős területek károsodása egyértelműen az adott szervrendszer működését nehezíti, gátolja. A legsúlyosabb esetben az agyi károsodás olyan mértékű, hogy az nem egyeztethető össze az élettel, a beteg belehal a stroke-ba.

A korai beavatkozás nagyobb eséllyel tudja csökkenteni az elhalt agyterület mértékét, de még a (nem túl) kései beavatkozás is képes csökkenteni a következmények súlyosságát. A stroke egyébként általában maradandó károsodással jár, amelynek mértéke függ attól, melyik agyi területet és milyen mértékben érintette a károsodás. Sajnos minden igyekezet ellenére nem ritka az olyan stroke, amelyik végzetes.


Újra élni!

Akik életben maradnak, azoknak a rehabilitációja nagyban függ attól, hogy a stroke bekövetkezte után milyen hamar történt meg az orvosi ellátás. Mivel a stroke változatos következményekkel jár, ezért a rehabilitáció is más és más, és jellemzően összetett folyamat, sikeréhez mozgással, beszéddel, érzékeléssel foglalkozó terapeuták csapatmunkája szükséges. Enyhébb lefolyású stroke esetén az is előfordul, hogy a beteg néhány hónap alatt otthonában, spontán rehabilitálódik. Azonban gyakori az is, hogy hosszabb ideig vagy véglegesen alkalmatlan a stroke-ot túlélő beteg a rehabilitációra.

Az mindenesetre igen fontos, hogy a rehabilitációs folyamat nemcsak a szakmai személyzeten, a terapeutacsapaton múlik, hanem a beteg együttműködése is szükséges hozzá. A mozgási képesség visszaállítása, a bénult végtagok aktív mozgásának javítása, a segédeszközök (a bot vagy a járókeret) használata is lehet a rehabilitáció célja. Súlyosabb esetekben a betegnek újra kell tanulnia járni, mozogni, tisztálkodni. A beszédzavar javítása a logopédia sajátos területe: ez is időigényes, lassú folyamat. A kognitív zavarok, vagy a stroke után kialakuló mentális betegségek, a depresszió kezelése is jelentős feladat.

A fentiekből jól látszik, hogy a stroke alapvetően változtatja meg a beteg életét, a rehabilitáció gyakran hosszú, és csak nagyon pici előrelépéssel jár. Ez nemcsak a betegre és az ápolószemélyzetre ró jelentős terhet, hanem a családra, a beteg közvetlen környezetére is. Fizikailag és mentálisan is rendkívül nagy megterhelést jelent, ha egyik napról a másikra egy egészséges emberből egy önellátásra képtelen vagy alig képes, tartósan beteg ember válik. A szerető gondoskodás, a kitartás, az alkalmazkodási képesség, a szakszerű ellátás és rehabilitálás, a beteg állandó motivációja a család és a közvetlen környezet állandó feladatává válik egy olyan beteg esetében, akinél a stroke maradandó károsodást okozott.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon gyengén felhős, másutt változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag