A szkizofrénia lefolyása

Dr. Diamant Ágnes Ildikó

Dr. Sümegi András

A szkizofrénia a központi idegrendszer megbetegedése, amely a magatartás, a gondolkodás, az érzelmek, az érzékelés, az észlelés zavarával jár. A kifejezést Bleuer a görög eredetű "schizein" (hasadni) és a "phrenos" (elme) szavakból alkotta.

A szkizofrénia nem megváltoztathatatlan végzet, hanem betegség, hasonlóan például a magas vérnyomáshoz. S mint ez utóbbinál, a szkizofréniánál is az időben történő felismerés, és az ezt követő megfelelő modern kezelés legtöbbször javulást jelenthet.

A betegség többnyire a serdülő vagy a fiatal felnőttkorban kezdődik. Fellángolását általában egy hónapokig, néha évekig is elhúzódó bevezető szakasz (lappangás) előzi meg. Erre az időszakra jellemző a korábbi társadalmi, családi, iskolai tevékenység szintjének fokozatos hanyatlása, a személyiség megváltozása, beszűkülése. A személy visszahúzódóvá, zárkózottá válhat. Különös, addig rá nem jellemző megnyilvánulások jelentkezhetnek. Indulatait időnként nehezen tartja kordában, korábbi érdeklődési köre csökken. Magányos tevékenységek töltik ki az idejét: napokra, hetekre bezárkózhat a szobájába. A környezethez való viszonyulása megváltozik, kommunikációja bizarr, ezoterikus, filozofikus tartalmakkal telítődik. Az iskolai teljesítmény markánsan romolhat, az otthon tanulás hatásfoka csökkenhet. A korábban jól működő napi rutintevékenységek darabossá, nehézkessé válhatnak.
A lappangó időszakban még egy szakembernek is nehéz megállapítani, hogy szkizofréniáról van szó. A beteg környezete többnyire depresszióra, idegösszeomlásra, pánikbetegségre, kamaszkori jellemzavarra gyanakszik. Sokszor még a gyanú szintjéig sem jutnak el, hiszen ebben az életkorban az ember személyisége egyébként is változik. Sőt leggyakrabban a beteg sem gondolja megváltozott állapotát betegségnek, ezért a baj sokszor csak akkor kerül felszínre, amikor az első heveny állapot megjelenik.

A bevezető, lappangó időszakot követi - sokszor hónapok, évek múltán az aktív, heveny szakasz. Ekkor általában, de nem szükségszerűen a pozitív tünetek a jellemzőek. A pozitív tünetek - elnevezésükből is adódóan - a környezet számára is észrevehetőek. A betegnek főként akusztikus érzékcsalódásai vannak, gondolkodása súlyosan sérül, ezért furcsa mágikus, filozofikus, tudományosnak tűnő eszmékről számol be. Hangulata és érzelmei gyorsan változnak, magatartása különös, társadalmi kereteket, normákat áthágja. A heveny epizód lezajlásával a pozitív tünetek elhalványulnak, de a betegek egy részénél a személyiség eredeti, a betegséget megelőző állapota már nem tér vissza.
Hónapokkal, évekkel később a betegek jó részénél újabb heveny epizód jelentkezik. Ennek elmúltával a személyiség hanyatlása tovább folytatódhat. A betegség előrehaladtával a heveny epizódok általában mind gyengébb intenzitásúak. Lassan, fokozatosan a negatív tünetek kerülnek előtérbe. A negatív tünetek gyakran keltik depresszió látszatát. Jellemzőjük a személyiség szinte minden elemének elsivárosodása, hanyatlása, a beteg aktivitása csökken, beszéde leegyszerűsített és színtelen lesz, extrém mértékben izolálódik környezetétől. (Természetesen ezek csak elméleti fogalmak, a gyakorlatban a negatív és pozitív tünetek nem különülnek el teljesen.) A negatív tünetek mind erősebb túlsúlyával az élet, a társadalmi beilleszkedés, az akarat, a motiváció és a késztetés olyan súlyos mértékben károsodhat, hogy a beteg képtelenné válhat az önálló életvitelre.
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-6, -1 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt változaón felhős lesz az ég, a Dunántúlon helyenként alakulhatnak ki hózáporok, gyenge havazás, az ország más részein nem várható csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag