Testünk így reagál a stresszre

Stresszhelyzetekben agyunk két lépésben igyekszik kiutat találni a bajból. Ahhoz, hogy ez a mechanizmus optimálisan működjön, tudatosan is hozzájárulhatunk.

Egy-egy hirtelen jött veszélyhelyzet során először a limbikus rendszer, azaz az ösztöneink és érzelmeink szabályozásáért felelős agyi alrendszer lép működésbe. Riadót fújva felkészíti a szervezetet arra, hogy képes legyen a "harcolj vagy menekülj" típusú válaszlépésre az előttünk tornyosuló problémával szemben. Eközben viszont egyre inkább átveszi az irányítást a problémamegoldásért felelős prefrontális kéreg, visszafogva a kezdeti pánikreakciót előidéző hormonáradatot, egyszersmind új megoldási módszerek kidolgozásába kezdve.

Néha egészen meglepő tünetek formájában jut felszínre a folyamatos belső feszültség. Részletek itt.

Mindez nem okoz gondot, amíg olyan banális vészhelyzetekről van szó csupán, mint amikor például szórakozottan azt hisszük, elvesztettük az olvasószemüvegünket, aztán pár másodperc múlva rájövünk, hogy csak feljebb toltuk a fejünk tetejére, amíg nem volt rá szükségünk. A munkahelyi és egyéb problémák kiváltotta tartós stressz nyomán azonban fölénybe kerülhet a limbikus rendszer, folyamatos riadókészültségben tartva a szervezetet, ami hosszú távon komolyan károsíthatja egészségünket.

Hogy ezt elkerüljük, abban a stresszhatások mérséklése mellett nagy segítséget jelenthet, ha rendszeresen megdolgoztatjuk agyunk prefrontális kérgét. Ehhez nincs másra szükség, csupán arra, hogy rutinszerűen használjuk képzelőerőnket, tervezőkészségünket és rendszerezőkészségünket hétköznapi teendőink során.

gallery-image
gallery-icon
Galéria

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra