Manapság rengeteg embertől halljuk, hogy állandó stresszben él. De mit is jelent ez pontosan? Sokan urbanizációs betegségnek nevezik a stresszt, amely sok más betegség előidézője lehet.
A stressz fogalmát Selye János alkotta meg a 30-as években. Szerinte bizonyos hatások, amelyek az érzelmi életünkre hatnak, károsan befolyásolhatják szerveinket. Az ő kutatásai nyomán terjedt el az a nézet, hogy a psziché és a test kapcsolatban áll egymással.
Selye János patkányokon kísérletezett: idegi és fizikai bántalmazásokat végzett rajtuk, és megállapította, hogy ettől szinte minden szervük károsodott.
Az elváltozások egy ideig visszafordíthatók voltak, egy idő után azonban az állat halálához vezettek.
Főleg a szívre és az érrendszerre, valamint az immunrendszerre, a mellékvesére, a vesékre, valamint az emésztő szervekre és a bőrre volt ártalmas a stressz.
Nagyvárosi betegség
A nagyvárosi embereket egyre több stresszt okozó inger éri. Ilyen lehet a rohanó életforma: a munkahelyi elvárások, a tömeg, a zaj, az állandó rohanás, a gyakori változások, amelyekhez a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezek hatására a legtöbb ember türelmetlen, ingerült lesz. A sokat idegeskedő ember immunsejtjeinek száma csökken és minőségük is romlik.
A folyamatos stresszben élő emberek fogékonyabbak a betegségekre, náluk gyakoribbak felső légúti megbetegedések és a bőrfertőzések.
A stresszre az emberek többsége szorongással reagál: olyan félelemmel, amelynek nincs valódi tárgya. Sokan vannak azonban, akikben a stressz haragot, agressziót szül.
A stressz öregít
A stressz, a szorongás vagy a visszafojtott agresszió felgyorsítja a szervezet biológiai öregedését.
Selye János csaknem fél évszázadon át kutatta a stresszt, és arra a következtetésre jutott, hogy a stressz elengedhetetlen az élethez, és akkor káros, ha túlzottan van jelen az életünkben.
Budapesten gyűlnek össze a világ kutatói
Augusztus 23. és 26. között Budapest ad otthont annak a nemzetközi konferenciának, amelyre kilencven országból több mint ezer tudós vesz részt.
Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora az InfoRádióban elmondta: a rendezvényen - amely tisztelgés Selye János munkássága előtt - a legújabb kutatási eredményekkel és elméletekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A többi mellett azzal, hogy a genetikai örökség hogyan befolyásolhatja a stresszre adott reakciókat, vagy azzal, hogy a környezet, a család hogyan segítheti a stresszes beteg gyógyulását.
Az ELTE természettudományi karán megrendezendő konferencia alatt egy képzőművészeti kiállítást is láthatnak az érdeklődők, valamint Selye János tanítványai számolnak be arról, milyen volt az élet a mesterük laboratóriumában.
Legjobban: