A stressz a párkapcsolatokat is megviseli

HáziPatika

Nehéz érzelmileg támogatnunk egy rossz időszakot átélő kedvesünket, ha a saját vállunkat is rengeteg teher nyomja éppen - állítják amerikai kutatók. Felfedezésük különösen aktuális lehet napjainkban, amikor a koronavírus-pandémia következményei az élet számos területén komoly kihívásokat állítanak a mindennapokban.

Mi is a stressz valójában? Részletek itt.

"Mind a meglévő tudományos bizonyítékok, mind a közvélekedés úgy tartja, hogy a párkapcsolatok számára elengedhetetlen a boldoguláshoz, hogy a felek mindenben támogassák egymást ezekben a nehéz időkben. Ha két ember bármikor kölcsönösen számíthat egymásra, úgy nemcsak kevésbé érzik magukat stresszesnek, de egyszersmind erősebb érzelmi közelségbe is kerülnek egymással a párkapcsolatban" - fogalmaz a PsychologyToday oldalán megjelent közös cikkében Hannah Williamson és Lisa Neff, a Texasi Egyetem két kutatója. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a feladat közel sem mindig egyszerű. Egy ideális világban a párok felváltva élnének át stresszesebb időszakokat, így egyikük mindig készen állna arra, hogy időt és energiát szánjon partnere megvigasztalására. A való élet viszont általában nem ennyire praktikus, és gyakran előfordul, hogy annak ellenére is számítana ránk kedvesünk, hogy közben saját gondjainkkal is meg kell küzdenünk.

Nehéz támogató partnernek lenni, ha a párok egyaránt stresszes időszakon mennek át
Nehéz támogató partnernek lenni, ha a párok egyaránt stresszes időszakon mennek át. Fotó: Getty Images

Túl tudunk-e látni saját gondjainkon?

A két kutató - az ugyancsak a Texasi Egyetemen dolgozó Thao Nguyennel csapatban - éppen ezt a témát járta körül egy, a Personality and Social Psychology Bulletin című folyóiratban megjelent tanulmányban. Összesen 121 házaspárt vontak be egy kísérletbe még a pandémia kitörése előtt. Első lépésként minden résztvevővel kitöltettek egy kérdőívet arról, hogy általában véve mennyi stressz éri őket életük különböző területein, legyen szó akár munkáról, pénzügyekről vagy családi ügyekről. Ezt követően két héten keresztül minden este ki kellett tölteniük egy újabb kérdőívet, részletesen naplózva ezáltal, milyen napjuk volt aznap. A többi között leírták, mennyire vágytak a nap folyamán partnerük támogatására, illetve azt is, mennyire érezték úgy, hogy partnerüknek szüksége lennek rájuk ilyen módon.

Mindez lehetővé tette a kutatók számára, hogy összehasonlítsák, a párok tagjai milyen arányban képesek felismerni, ha kedvesük igényli az érzelmi támogatást. Ahhoz ugyanis, hogy kellően támogatóak lehessünk egy kapcsolatban, elengedhetetlen, hogy észrevegyük, mikor kell egy kicsivel több törődést tanúsítanunk a másik felé. Talán ez egyszerűnek is hangzik, valójában azonban meglepően nehéz lehet felismerni társunk támogatás iránti igényeit, mivel gyakran csak közvetett vagy kétértelmű jelzések, például sóhajtozások vagy célozgatások utalnak rá. A kísérlet adataiból kiderült, hogy a stresszes időszakot megélő férjek nem is tudták olyan érzékenységgel felfedezni feleségük támogatás iránti igényeit, mint az éppen nyugodtabb férfiak. A nők esetében ugyanakkor nem lehetett hasonló tendenciát felfedezni: akár stresszesek voltak, akár nem, nagyjából azonos arányban vették észre férjükön, ha gondok gyötörték.

Fáradtan is támogatónak lenni

Persze a felismerés csak az első lépés. Vajon befolyással van-e a stressz arra, hogy probléma esetén félre tudjuk tenni saját nehézségeinket, és megértően forduljunk kedvesünkhöz? Képzeljük csak el, hogy éppen egy zsúfolt időszakon megyünk keresztül a munkahelyünkön: a határidők végtelenül sokasodnak előttünk, miközben egyre inkább kifutunk az időből a feladatainkkal. Egyik éjszaka aztán észrevesszük, hogy párunk nagyon lehangolt, láthatóan aggasztja valami. Tudjuk, hogy beszélgetnünk kellene vele, de annyira kimerültek vagyunk az egész napos hajtás után, hogy legszívesebben csak kikapcsolnánk egy kicsit, mielőtt lefeküdnénk aludni. Képesek lennénk ebben a szituációban elég erőt gyűjteni ahhoz, hogy mégis figyelmesen meghallgassuk kedvesünk gondjait?

A kísérlet résztvevőink arról is mindennap nyilatkozniuk kellett, hogy mennyi támogatást nyújtottak partnerüknek a nap folyamán. Ebből kirajzolódott, hogy a stresszesebb férjek ismételten rosszabbul teljesítettek, mint a kiegyensúlyozottabb férfi partnerek, még akkor is, ha egyébként képesek voltak felismerni feleségük igényeit. Eközben a másik nem esetében ugyancsak nem okozott szignifikáns eltérést e tekintetben, hogy maguk a nők stresszesnek érezték-e magukat - ugyanúgy támogatóan tudtak viselkedni párjukkal szemben, ha arra volt szükség.


Mit tehetnek tehát a párok az igazán stresszes időszakokban, amikor mindkettejük vállát hatalmas teher nyomja? Williamson és Neff szerint hasznos lehet, ha megpróbálunk közvetlenebbek, őszintébbek lenni saját támogatás iránti igényeinket illetően, így partnerünk kisebb valószínűséggel siklik át azok felett. Másfelől magunk is igyekezzünk egy kicsit elnézőbbek lenni, és ismerjük fel, ha éppen egyikünk sincs olyan állapotban, hogy igazán támogató partner tudjon lenni. Remélhetőleg hamar visszatérhetünk majd a rendes kerékvágásba, amikor legalább egyikünk készen áll, hogy a másik segítségére siessen a nehézségek közepette.

Tisztelt Doktor Úr!

Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban szerdán délelőtt közepesen felhős ég mellett napos időszakok is lesznek, egy-két helyen előfordulhat zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag