Heves viták a pszichiátriai betegségek besorolása körül

Hazánkban is heves vitákat váltott ki a pszichiátriai betegségek besorolására szolgáló kézikönyv, a DSM legújabb, ötödik kiadása.

A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders a mentális rendellenességeket határozza meg, és keresi a határt a furcsa szokások és a betegségek között. 1952 óta feladata, hogy segítse a pszichiátereket a diagnózisok kialakításában. A DSM története során a pszichiátriai betegségek száma 268-ról 378-ra nőtt. A DSM-et az American Psychiatric Association, az APA szerkeszti. Tagjai mintegy 50 év tudásanyaga alapján próbálják meghúzni a határokat normális és beteges viselkedés között. A most megjelenő kötet az ötödik, átszerkesztett és felülvizsgálat változat, melyből több pszichiátriai zavar kikerült, másokat viszont belevettek.

A kritikusok szerint azonban a DSM nem megfelelő értelmezés esetén indokolatlanul a betegség stigmáját nyomhatja rá az egyénekre, és fölösleges gyógyszerszedésbe hajszolhatja. Ugyanez az egészségügyi ellátórendszer szempontjából sem mindegy.

A megjelenés előtt néhány héttel az amerikai egészségügyi intézet (National Institute of Mental Health - NIMH) bejelentette, hogy a továbbiakban nem kívánja finanszírozni azokat a kutatásokat, melyek a DSM tüneti leírásain alapulnak, egyszerűen azért, mert a DSM-nek nincs szerepe a pszichológiai problémák okának és kezelésének meghatározásában. Így valószínűleg más forrásból kell finanszírozni a koffeinfüggőség , az internetesjáték-függőség vagy az önvagdosás megértésére irányuló kutatásokat.

Bizonyos tünetekhez egyáltalán nem tartoznak javasolt kezelések, másoknál túl sok zavarnek tartott tünetegyüttest próbálnak ugyanazzal gyógyítani, sőt olyan betegségek is vannak, amelyeknél több bizonyított terápiát is leírnak. Szintén kritikaként fogalmazták meg, hogy a DSM nem foglalkozik a lelki zavarok kiváltó és fenntartó okaival. Egy-egy tünet - melyek ráadásul eléggé szubjektívak - több zavar leírásánál is megjelenik; például a szomorúság közel egy tucatnyi betegség tünete lehet. A kézikönyv szintén nem veszi figyelembe a társult betegségeket: bár a szorongás a depressziósok 60 százalékánál megvan, a DSM egyáltalán nem hangsúlyozza ezeket az összefüggéseket.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra