"Két dolgot kutattunk" - kezdte Paul Thompson neurológus professzor, a kutatás vezetője, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, az UCLA Neuro-képalkotó Laboratóriumának tagja. - "Olyan génekre vadásztunk, melyek növelik egy örökletes betegség esélyét. Azokat a faktorokat is szerettük volna megtalálni, melyek szövetsorvadást okoznak, zsugorítják az agy méretét. Ezek a biológiai markerei az olyan örökletes betegségeknek, mint a Alzheimer-kór és a demencia."
A kutatók állítása szerint ez volt az eddigi legnagyobb léptékű agykutatás, mely a Nature Genetics hasábjain látott napvilágot.
Több mint 100 intézmény és kétszáznál is több tudós nagyjából 21 000 egészséges ember MRI-felvételei alapján mérte fel az agy és a memóriaközpontok méretét. Ezzel egy időben genetikai állományukat is megvizsgálták. Állandó összefüggést találtak a kisebb agyú embereknél a genetikai kód enyhébb eltérései és a kisebb emlékezetközpontok közt. Az is kiderült, hogy ugyanazok a gének ugyanúgy hatottak az agy fejlődésére a különböző populációk tagjai esetében. Az eredmények alapján esetleg új kezelési módszereket lehet majd kifejleszteni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"Emberek milliói hordoznak olyan génvariációkat, mely növeli vagy csökkenti az agy fogékonyságát bizonyos betegségekre" - magyarázta Thompson. - "Ha rábukkanunk a génre, gyógyszerrel befolyásolhatjuk a működését, hogy az elváltozások kialakulásának esélyét csökkentsük. Megelőző lépéseket is lehet tenni, például testmozgással, étrendi változtatással és mentális stimulációval. Arra is rájöttek, hogy a HMGA2 gén kihathat az agy méretére és az intelligenciára. - "Elég egyértelmű bizonyítékot találtunk az agyműködés és az intellektus genetikai hátterére. Így új utak nyíltak előttünk a hatásuk befolyásolására."
Az autizmus és a skizofrénia hátterét kutatva a tudósok azt tervezik, hogy megkeresik az agy idegi összeköttetéseit befolyásoló örökletes tényezőket. Ehhez diffúziós képalkotó eljárást használnak majd. Ez az újfajta vizsgálati módszer feltérképezi és rögzíti az agysejtek közötti kommunikációt.
Legjobban: