Depresszió: rosszul kommunikálnak a sejtek

Az új kutatás megkérdőjelezi a szerotonin depresszióban játszott szerepét, és új utakat nyithat a betegség kezelésében.

A Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának a Nature Neuroscience márciusi számában publikált legújabb kutatása szerint a depresszió abból ered, hogy az agysejtek nem képesek megfelelően kommunikálni egymással. Ez a felfedezés jelentős elmozdulást jelent a depresszió kialakulásával kapcsolatos eddigi ismereteinkben, következésképpen a betegség kezelési módszereiben is. A hormonszerű agyi vegyületek, például a szerotonin szintjének hangsúlyozása helyett a marylandi kutatók felfedezték, hogy depresszió esetén az izgató jelzések sejtek közötti átvitele válik rendellenessé.

A depresszió az Egyesült Államok népességének körülbelül egynegyedét érinti élete során, és az Tesztünk segítségével megtudhatja, mennyire hajlamos a depresszióra! A mostani kutatás első legjelentősebb eredménye a szerotonin eddig ismeretlen képességének kimutatása volt az agysejtek közötti kommunikáció erősítésében. "Olyan ez, mint amikor egy koktélpartin hangosabban beszélünk partnerünkhöz; a szerotonin felerősíti az izgató kölcsönhatásokat az érzelmi és kognitív működéshez szükséges agyi területeken, és segít abban, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció "hallható" legyen" - magyarázta a kutatás vezetője, Scott M. Thompson professzor. "Ezután feltettük a kérdést, vajon a szerotonin játszik-e valamilyen szerepet a Prozachoz hasonló gyógyszerek terápiás hatásában."

A rágcsálókon végzett kísérletben az egészséges és a stressz alatt álló állatok agysejtműködésének összehasonlítása azt mutatta, hogy a stressz nem gyakorolt hatást a szerotonin szintjére a "depressziós" agyakban. Ehelyett az excitátoros (izgató) kapcsolatok reagáltak teljesen másképp a szerotoninra. Ezeket a változásokat úgy tudták visszafordítani a kutatók, hogy a stresszes állatokat addig kezelték antidepresszánsokkal, amíg viselkedésük újra normálissá vált. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szerotonin az izgató kapcsolatokat erősítő képessége szükséges az antidepresszánsokhoz hasonló gyógyszerek hatásának kifejtéséhez.

Az agysejtek közötti kommunikáció tartós fenntartása számít az egyik legfontosabb folyamatnak a memória és a tanulás hátterében. Az alapján tehát, hogy kiderült, az izgató agysejtműködés megváltozik a depresszió modelljeiben, magyarázatot kaphatunk arra is, miért jelent nehézséget a depressziós emberek számára a koncentrálás, a részletek megjegyzése, vagy a döntéshozás. Az eredmények ráadásul arra utalnak, hogy az új, hatékonyabb antidepresszánsok fejlesztésében át kell helyezni a hangsúlyt a szerotonin szintjét növelő szerekről az excitátoros kapcsolatokat erősítő gyógyszerekre.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)