Harc a munkahelyen?

Csiki Judit

Van valami, amit mindannyian magunkkal viszünk a munkahelyünkre: a saját személyiségünket, amely nem feltétlenül tud harmonikusan együtt létezni másokéval. Tekintsük ezt jelnek, amely arra figyelmeztet, érdemes magunkba néznünk.

Nem volna nagyszerű, ha létezne egyfajta használati utasítás az emberekhez? Nos, ne higgye, hogy ezt még nem próbálták ki: egy amerikai cégnél az alkalmazottak a névtáblájukon viselték a pszichológiai tesztjük eredményének rövidítését. A cég vezetői úgy gondolták, hogy sokkal hatékonyabb, ha mindenki egy perc alatt megismeri a vele szemben álló alapvető személyiségvonásait, mint ha időt kellene vesztegetnie a másik kiismerésére.
Szánalmas kísérlet? Szimpatikus törekvés? Ha megpróbáljuk tárgyilagosan nézni a dolgokat, kicsit talán mindkettő. A történet hátterében egy minden munkahelyre jellemző jelenséget találunk. A munkahelyi konfliktusok többsége ugyanis - akármilyen jó is a munkaszervezés, a céges politika, és akármilyen tréningeken vesznek is részt a menedzserek - abból származik, hogy az irodában különböző személyiségű embereknek kell együttműködniük egymással. És ahogy Sartre megjegyezte: a pokol a többi ember - nyilván ő is az egymással össze nem férő személyiségekre gondolt.
A munkahelyek legkiszámíthatatlanabb vonása az emberek személyisége: az öröklött vonások, emlékek, reakciók és hiedelmek ködös gyűjteménye, amely az egyik embert megkülönbözteti a másiktól. Bár a legtöbb munkahelyi stressz-faktor megoldható vagy elkerülhető, a munkatársak személyisége mindig megjósolhatatlan marad. Noha a megfelelő vállalati kultúrában és professzionális viselkedés mellett ez változó kisebb szerepet játszik, valódi énünk időről időre kivillan a civilizált viselkedés alól, és ezzel gyakran meg is bántunk valakit. Mindenki életében előfordul, hogy olyasvalakivel kell együtt dolgoznia, akit különösen nehezen bír elviselni. Ráadásul a személyiségen alapuló konfliktusok nem függenek sem nemtől, sem pedig beosztástól, ez teszi a kapcsolatok hálóját különösen változatossá.

A nagyvonalú és a precíz

Ennek a "rossz házasságnak" az egyik klasszikus példája a nagyívű víziókat álmodó kolléga, aki halálra idegesíti a részletekben elvesző, aprólékos munkatársát. Tegyük fel, hogy az első típus a főnök (mint ahogy gyakran így is van): a tettekre összpontosít, magabiztos és sokat követel, legfeljebb csak a lehetőségek hiánya aggasztja. Nem mindig tudja logikusan megindokolni a döntéseit, ezeknek csak egy részét alapozza adatokra, másik részüket megérzésből hozza. Azt sem mindig fejti ki pontosan, mit vár el a csapattól, de észreveszi és megjutalmazza, ha külön kérés nélkül is megkapja - ám azt sem hagyja szó nélkül, ha nem.
Az érzéketlenség és a nagyvonalúság e keveréke az őrületbe kergeti a pontos tervezés hívét. Az ő személyisége sokkal szabálykövetőbb, a tények, az adatok vezérlik, sokkal kevésbé figyel oda az érzelmeire, megérzéseire. Őt a költséges tévedések töltik el aggodalommal, így lassan, alaposan közelíti meg a változásokat és a projekteket.

Ha ez a két ember képes kedvelni egymást és megbízni egymásban, fantasztikus párost alkothatnak, amelyben kölcsönösen kiegyenlítik egymás erősségeit és gyengeségeit. A legtöbb esetben azonban épp a személyiségük közti különbség válik áthatolhatatlan akadállyá a bizalom útjában, mivel kölcsönös tisztelet helyett inkább nyugtalanságot ébresztenek egymásban. Ha pedig nem bízunk valakiben, hajlamosak vagyunk automatikusan problémásnak, rossznak elkönyvelni.
Könnyű elképzelni azokat a munkahelyi szituációkat, amelyben ez a két személyiségtípus összecsap. Ha határidő kitűzésére van szükség, a nagyvonalú munkatárs úgy érzi, nagyon távoli a kitűzött időpont, míg a precíz kolléga szeretne bőven időt hagyni a döntésre. Ha források kiutalására kerül sor, a nagyvonalú legszívesebben bankot robbantana, míg a precíz a biztos megtérüléssel és a pontos pénzügyi tervezéssel foglalkozik. Új projekt esetén a nagyvonalú főnök beéri a tervek felvázolásával, míg precíz beosztottja dühöng, mivel érzése szerint alig kapott instrukciókat.

Az önismeret a legfontosabb

Egy pszichológiailag felvilágosult emberben (például a Dalai Lámában) ez a kényelmetlen érzés a következő gondolatokat keltené: "Kíváncsi vagyok, miért nyugtalanítasz. Lehet, hogy nekem kellene változnom ahhoz, hogy mind a ketten kényelmesebben érezzük magunkat ebben a helyzetben?" A legtöbb esetben azonban nem tudunk ennyire felülemelkedni saját bizalmatlanságunkon, és egyszerűen személyes értékítéletté változtatjuk a rossz érzéseinket: "Nem bírlak, ez és ez a baj veled". Ezután pedig hajlamosak vagyunk részletesen megmagyarázni magunknak, a házastársunknak, és néha sajnos az egész irodának, hogy a minket rossz érzéssel eltöltő kolléga egyszerűen megőrült, bizonytalan, alkalmatlan a feladatára, vagy egyszerűen rossz, gonosz, önző, arrogáns ember. S olyannyira el tudunk merülni ebben a mocsárban, hogy addig fújunk egymásra a kollégánkkal, amíg a köztünk levő ellenségeskedésbe a személyzeti osztálynak kell beavatkoznia. Sokkal jobb lenne, ha kultúránk ünnepelné az emberi személyiség változatosságát, vagy legalább értékelné mindazt, amit ez a változatosság a munka világához hozzátehet. Ez volt az alapja a cikk elején említett vállalati kísérletnek is, amikor a személyiségteszt eredményét rövidítve kiírták az illető névtáblájára: ily módon a munkatársak már az első pillanatban feltérképezhették kollégáik motivációját. Pedig elsősorban nem másokhoz kell használati utasítást kapnunk. Inkább a régi görögök bölcsességét érdemes a magunkévá tenni: "Ismerd meg önmagadat!" Ha ugyanis tisztában vagyunk saját személyiségvonásainkkal, másokéit is könnyebben elfogadjuk majd.

Útmutató a tűzszünethez

  • Ha folyamatos harcot folytat egy kellemetlen kollégájával, van néhány trükk, amelynek segítségével kiszabadulhat a rossz kerékvágásból.

  • Ne keressen szövetségeseket! Megnyugtató, ha kiderül, mások is bizonytalannak és kaotikus gondolkodásúnak látják a főnököt. De minél többet beszélnek egymás között a negatív dolgokról, annál sötétebb árnyékot borítanak ezek a negatívumok az életére.

  • Összpontosítson az erősségekre! Emlékeztesse magát arra a teljesítményre, amelyet az ellenfele - akár kedveli, akár nem - letesz az asztalra: amiben valójában segít a csapatnak, a cégnek, sőt akár önnek is. Ez elveszi a bosszankodás élét.
  • Térjen ki az útból! Néhány személyiségtípus olyan különlegesen érzékeny ponton érint meg minket, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk elfogadni. Ha nem tud barátságosabban reagálni az illetőre, próbálja a kötelezőre redukálni a kettejük közötti kapcsolattartást.

  • Nézzen tükörbe! Nem mindenkit irritál annyira a kollégája személyisége, mint önt. Ha képes megtalálni a saját szerepét az események alakulásában, vagy azt, hogy miért reagál különösen érzékenyen az illetőre, valami nagyon fontosat tanulhat önmagáról.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +31 °C
Minimum:
+16, +22 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, de keleten még lesznek erősebben felhős körzetek.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag