Kérdés: Az a problémám, hogy túl hallgatag, csendes vagyok. Emiatt nincsenek barátaim és barátnőm sem. 24 éves egyetemista fiú vagyok. Már nagyon magányosnak érzem magam. Általában társaságban is csak csendesen ...

Pszichológia

Az a problémám, hogy túl hallgatag, csendes vagyok. Emiatt nincsenek barátaim és barátnőm sem. 24 éves egyetemista fiú vagyok. Már nagyon magányosnak érzem magam. Általában társaságban is csak csendesen ülök. Csak akkor beszélek, ha esetleg kérdeznek valamit, akkor sem túl bőbeszédűen. Mindig csak pontosan a kérdésre válaszolok, csak a legfontosabb dolgokat mondom el, legtöbbször félmondatokban. Nem tudok mellébeszélni. Egyszerűen nincs témám, nem jut eszembe semmi, mikor valakivel beszélek. Nagyon irigylem azokat az embereket, akik egyfolytában tudnak csacsogni valamiről. Valami miatt írásban sokkal jobban megy a beszélgetés. Egészen kicsi korom óta ilyen vagyok. Szórakozni sem járok sehova, mert egyszerűen nincs kivel. Nem érzem magam butának sem, az egyetemen a csoport egyik legjobb tanulója vagyok. Vajon miért vagyok ilyen? Hogyan lehetne ezen változtatni? Mit kéne tennem?

Ez is érdekelheti

Stressz

7 napi rituálé az önbizalom növeléséhez

Család

Képzeletbeli barátok: kell-e aggódnunk szülőként?

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

A HáziPatika.com szakértőjének válasza pszichológia témában:

Először is: ön nem fiú, hanem férfi. Ebbe próbáljon erősen kapaszkodni, és vegye innen a kiindulópontját! Nem gondolom, hogy baj, ha valaki csendesebb és hallgatagabb. Nehéz ezt az amúgy igenis értékelhető tulajdonságot befogadni a mai nyüzsgő, hangos szavakkal élők társadalmában. Pedig régen sem volt másként, elég sok híres ember életrajzában megjelenik a visszahúzódás, a csendesség, mint jellemző. Ez még nem kommunikációs probléma, ez alkati jellem. Ha akar, lehet változtatni rajta. Fontos lenne tisztázni, hogy a szociális fóbia tüneteit produkálja-e. Ám ennek diagnózisát ne ossza magára, ehhez szakember segítsége szükséges. Ha a nehézsége csak annyi, hogy egyszerűen nincs témája, nem jut eszébe semmi, mikor valakivel beszél, akkor ennek oka lehet egy nagyfokú önbizalomhiány, ami pedig az önismeret hiányából indulhat ki. Ennek már nevében benne van, nincs meg az illetőben az önmagához való viszonyulása. Hiányoznak azok az építőkövek, melyek kiemelik az illetőt a társadalomból, illetve az emberiség egészéből. Ezt apránként kell összeszedni. Meghatározni pl., hogy mely könyvek, zenék, stílusok, hobbik jellemzik önt. Ezekből érdemes összeszedni egy kosárra valót, melyekből aztán bárhol bármikor beszélgetés kerekedhet ki. Lehet egy együttes munkássága, egy könyv pár sora, egy zenei szám refrénjének elemzése. Nem ártana olyan csoportot találni, ahol az embereket összeköti valami közös vonzalom, olyan, amelyhez szívesen csatlakozik. Lehet tánc, mozgás, kirándulás. Lehet, hogy most kételkedik, és elítéli az olvasottakat, esetleg a víz kiveri, hiszen pont ez a felszabadulás hiányzik önből. Ám tudnia kell, hogy mindenki onnan kezdte, hogy először nagyon félt, zavarban volt, esetleg hibázott, bénázott. Gyakorolja minél többet! Nem azonnal, éles helyzetben, sőt! Kommunikáció bárhol bármikor kezdeményezhető. Gyakorlat teszi a mestert.