Veszélyes napok a két ünnep között

Korábban a kiskarácsony az újévet jelentette, a betlehemezésnek pogány gyökerei is vannak, a modern ünnep pedig a protestánsok hatására alakult ki - íme néhány érdekes tény a karácsonyról!

Kiskarácsony és nagykarácsony

A karácsonyt magyarul nagykarácsonynak is emlegették, a kiskarácsony ugyanis az újévet jelentette. Sokáig ez az évkezdet itthon karácsony napjával esett ugyanis egybe a Magyar Néprajzi Lexikon szerint.

A karácsony és az újév véglegesen 1691-ben vált szét egymástól - erről XI. Ince pápa rendelkezett 1691-ben: az újév ekkortól január elseje. Erre emlékeztet a Kiskarácsony, nagykarácsony című betlehemes pásztordal is, amelyet Kodály Zoltán jegyzett le.

A két ünnep, a két karácsony között az ormánsági reformátusok "félhétön", az erdélyi Mezőségen "csonkahéten", moldvai csángóknál "tekereshéten" számos "szorongó, dologtiltó hagyomány akad" Bálint Sándor szerint. E napok azért "veszélyesek" a néphit szerint, mert Jézust ekkor még nem keresztelték meg (hiszen az vízkereszt napján történt csak meg). Ebbe a hiedelemvilágba tartozik az a tápai szokás is, miszerint az újszülötteket karácsony ünnepére nem szabad kereszteletlenül hagyni.

Karácsony a világ körül: tradíciók távoli tájakról

A karácsony a világ szinte minden országában az egyik legjelentősebb ünnep, még akkor is, ha annak nem igazán vannak keresztény gyökerei. Természetesen, minden országban jellegzetes szokások, tradíciók kötődnek a karácsonyhoz - ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat. Kattintson a részletekért!

Bálint szerint Luca napjához, karácsonyhoz és újévhez számos jövendölés és néphagyomány tapad, hiszen az évkezdetet jelentették egykor ezek a napok. Így például Tápé népe úgy gondolta, hogy ha karácsony éjszakáján tiszta az idő, akkor jó termés lesz. A szőregiek szerint pedig, ha az éjféli mise idején az ég tiszta, akkor a szérű sem lesz tiszta, vagyis szintén jó termés lesz.

A karácsony a protestáns irányzatoknál kezdetben nem volt túl népszerű: az angol puritánok, akik a katolikus király ellen harcoltak - sőt: győztek -, 1647-ben betiltották a karácsonyt. Az ugyanis akkortájt utcai duhajkodással, részegeskedéssel párosult a szigetországban, amit a szigorú vallási előírásaikról ismert puritánok mélyen elítéltek. Minderről a The New York Timesban olvashatunk, ami nem véletlen, hiszen a puritánok karácsonyellenes hagyományai Amerikába is átszármaztak

Csoportos zajkeltés: pogány és keresztény hagyományok

A bálványimádást és a szentkultuszt elvető protestánsok az európai kontinensen felléptek a betlehemezés ellen, amely 1223-tól kezdve, Assisi Szent Ferenc által meghonosított szokás. Szent Ferenc kezdeményezésére Greccióban létesült az első betlehem. Nálunk a Habsburg uralkodó, II. József (a kalapos király, 1780-1790) 1782-es tiltása is hozzájárult e karácsonyi szokás gyengüléséhez

A betlehemezés sokszereplős dramatikus, paraszti misztériumjátékká, pásztorjátékká vált Magyarországon. Szereplői: a kis Jézus, Szűz Mária, Szent József, a Háromkirályok, az angyal, a pásztorok, az ökör, a szamár és a bárány. A népszokásban a kereszténység előtti pogányság és az egyházi tradíciók keverednek.

A karácsonyi vacsorához is többféle népi hiedelem kapcsolódik. Fotó: iStock
A karácsonyi vacsorához is többféle népi hiedelem kapcsolódik. Fotó: iStock

A karácsonyi zenélésnek, kántálásnak, misztériumjátékoknak sajátos, a pogány korba visszanyúló "célja" volt: a gonosz, ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével. A betlehemezéskor házról házra jártak és bekopogtattak a kompánia tagjai: a király és a király szolgája, Szent József és Szűz Mária, angyal és pásztorok

Szintén pogány eredetű a regölés. Ezt a hajgatásnak is nevezett "zajkeltést" csángóknál, a székelyeknél, illetve a magyar nyelvterület túlsó, nyugati szélén (Vas, Zala, Veszprém és Somogy és Baranya megyékben) írta le Róheim Géza, a magyar néprajz kissé elfeledett képviselője.

Karácsonyi szervezett, csoportos erdélyi szokás volt az istvánozás: december 26-án köszöntötték az Istvánokat. Karácsony másodnapjára virradóra három csapat járta a falut, de nem volt szabad találkozniuk. A karácsonyi tánc sokáig, a huszadik század elejéig a farsang előtti legnagyobb téli mulatság volt. Országszerte karácsony másnapján rendezték a bált.

A modern karácsony részben a protestánsoknak köszönhető

Ugyanakkor a karácsony mégiscsak a protestánsok révén kezdett az újkorban olyan formát ölteni, ami a mai ünnepet előlegezi meg. Az utcai duhajkodásról már említettük, hogy Nyugat-Európában ez nagy visszatetszést keltett. Így a karácsony ünneplése a protestánsoknál az otthonokba szorult vissza. Ennek következménye viszont az ünnep bensőségesebbé válása lett.

Így az ajándékozás fő ünnepe és a karácsonyfa állítása a német protestánsok és az osztrák katolikusok hatására alakult ki Magyarországon - a karácsonyfa először a XIX. századi hazai nemesi, főnemesi családoknál jelent meg, ahogyan ezt korábban már megírtuk.

Az Elzászból származó szokás, a karácsonyfa állítása is ősi szimbólumokat idéz fel, amelynek voltak magyar párhuzamai. A karácsonyfa díszei és az életfa közötti hasonlóságok már régóta foglalkoztatják a néprajzkutatókat. A karácsonyfa csúcsdíszek a betlehemi csillagot idézik, a gömböcskék a tudás fájának almáit, a karácsonyfán tekergő szalagok (manapság elektromos izzósorok) pedig szintén az Ádámot és Évát megkísértő bibliai kígyót formázzák.

A karácsonyi életfa és termőág hagyománya Magyarországon is az évről évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe volt. (Említettük: a karácsony az évkezdet hiedelmeivel is összefüggött sokáig.) A karácsonyfa ezt kiszorította Bálint szerint, így csak nyomokban maradt meg ez a szokás. Például a XIX. század második felében Szegvár palóc-jász telepítésű falujában sodrófát, esetleg mángorló sulykot kötöttek a mestergerendára, és a gyerekek számára gyümölccsel, süteménnyel rakták meg.

Bálint szerint lehetséges, hogy a karácsonyi termőágat a középkori magyarság kincs néven emlegette, erre utal, hogy a horvátoknál a hasonló rendeltetésű karácsonyi ágnak is "kincs" (kinč) a neve. Tehát egy magyar eredetű szót használnak erre, jóllehet a mi hagyományainkból ez a szokás kiveszni látszik.  

Karácsonyi étkezési hagyományok

Karácsonykor böjtöltek is a magyarok: az előestén Ádám és Éva napjára emlékeztek. A karácsonyi asztalon a szentelt ostyának, a mézbe mártott fokhagymának, a diónak és az almának feladata volt: a család egészségét óvták. A karácsonyi halevéshez ugyanazok a hiedelmek fűződtek, mint a ma is divatos újévi lencseevéshez: a következő évben sok pénz áll a házhoz - e remény köti össze az ünnepeket.


A karácsonyi étkezésekhez, a karácsonyi asztalhoz kötődött két fontos népi hiedelem is a Magyar Néprajzi Lexikon szerint: az egyik az asztalra könyöklés tilalma volt. Különben kelést kapnának, "nyomorultak" lennének a csirkék. Az asszonyok felállási tilalma szerint, ha nem ülik végig a karácsonyi asztalt, nem ül jól a kotlóstyúk a következő évben.

Mindebből látható, a karácsonyi szokások a vallásos formákon túl régi, ősi misztikus hagyományokat is továbbvittek a modern világba. Annak ellenére, hogy némelyik kiveszőben van, nem feltétlenül kell végleg "eltűntté nyilvánítanunk" ezeket: a betlehemezés manapság újraéledni látszik - a keresőbe magyarul beütve is csaknem ötvenezer találatot kapunk róla az interneten. 

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

január 06. - január 12.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
9 500
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a Dunántúlon és a főváros térségében várható havazás, másutt számottevő mennyiségű csapadék nem lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag