Színek befolyásolják a véleményünket

Egy friss tanulmány szerint akár szó szerint is vehetjük azt a mondást, amely szerint valaki feketén-fehéren látja a dolgokat. A Cambridge Egyetem kutatói ugyanis kimutatták, hogy aki fekete-fehér háttér előtt látja az információkat, az ítélethozatalokkor és erkölcsi kérdésekben is kevésbé képes árnyaltan gondolkozni.

Amint arról a szakemberek nemrégiben, a brit Pszichológiatudolmányok Társaságának éves találkozóján beszámoltak, a különböző hátterek csupán megerősítették a kísérleti alanyok alapvető hozzáállását, azaz aki alapvetően sarkalatosan ítélt meg dolgokat, azt a fekete-fehér háttér ebben tovább erősítette.

Simone Schnall, a Cambridge Egyetem pszichológusa munkatársaival öt kísérletet folytatott le, melyek mindegyikében a fekete-fehér szín, illetve a szimmetria-aszimmetria metaforájának ítélőképességre gyakorolt hatását figyelték meg. Az első kísérlet során 111 résztvevő véleményét kérték ki egy online felmérés során, ahol egy olyan férfiről kellett ítéletet hozniuk, aki - anyagi helyzete okán - kénytelen volt lopással hozzájutni rákos felesége életmentő gyógyszereihez. Egyes alanyok a történetet fekete-fehér, sakktáblaszerű keretbe helyezve olvasták, míg mások szürke keretben, egy harmadik csoport pedig sárga és kék kockás keretbe foglalva. Az eredmények azt mutatták, hogy az első csoportba tartozók jóval szélsőségesebb ítéletet hoztak a férfi ügyében, míg a másik két csoport hasonló módon formált véleményt. A második vizsgálat során hasonló módon kellett ítéletet mondani a dohányzásról, és itt is a fenti eredmény született.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

A többi három kísérlet során a szakemberek egy újabb metaforát használtak. Ennek során a résztvevőknek egyrészt az igazságosságra vonatkozó kérdéseket tettek fel, másrészt pedig semleges kérdéseket, melyeket egyesek aszimmetrikusan elrendezve, mások szépen, párhuzamosan összeállítva olvashattak. Az eredményekből kiderült, hogy az aszimmetrikus elrendezés szélsőségesebb ítéleteket hozott ki az emberekből, míg a szimmetrikusan rendezett árnyaltabbakat.