Szép lassan érzéketlenné válik az emberiség

Az emberi intelligencia és viselkedés számos gén optimális működésén múlik, melynek kialakulásához hosszú evolúciós folyamatokra volt szükség.

A című genetikai szakfolyóirat legutóbbi számában publikált, provokatív elméleteket tartalmazó tanulmány szerint vélhetően azért szorulnak háttérbe az érzelmekért és intelligenciáért felelős egész génhálózatok, mert a modern társadalmunkban egyre kevésbé van szükség ezekre a képességekre, aminek eredményeképpen bizonyos speciális génmutációk fokozatosan eltűnnek.

Dr. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője úgy véli, hogy az emberi intellektuális képességek kifejlődése és intelligenciáért felelős gének ezreinek optimalizálódása még azelőtt zajlott le, hogy őseink elhagyták volna az afrikai őskontinenst. Az afrikai környezetben ugyanis elengedhetetlen volt a magas intelligenciaszint a túlélés és a természetes szelekció szempontjából. A stanfordi kutatók szerint mikor az emberek elvándoroltak Afrikából, az emberiség elérte az intelligencia csúcspontját, és kialakultak a modern társadalmak, egyre kisebb jelentőségűvé vált az intelligencia fejlődése, és ez a képesség lassú, fokozatos hanyatlásba kezdett.

A történelem során a mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan kialakult a városiasodás, amelynek következtében meggyengült a természetes kiválasztódás szerepe a túlélésben, és ezzel párhuzamosan a génmutációk hatására háttérbe szorultak intellektuális és emocionális képességek. Dr. Crabtree becslései alapján a génmutációk változásának következtében 3000 éven belül, azaz körülbelül 120 generáció alatt bizonyos génmutációk olyan szinten fogják befolyásolni az emberi fejlődést, ami már ártalmas lehet az ember értelmi és érzelmi stabilitására.

Ez is érdekelheti

Kisállatok

A halhatatlanság létezik: az állat, amely nem tud meghalni

öregedéskutatás

A kutyák intelligenciája segíthet megérteni az öregedést

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

Dr. Crabtree szerint azonban nem szükséges aggódni a génmutációk miatt, mivel a folyamat rendkívül lassú, és a folyamatos és gyors technikai és tudományos fejlődés mellett a jövőben biztosan találnak megoldást a problémára, amivel meg lehet akadályozni a kedvezőtlen génmutációkat.