A félelem természetes része érzelmi életünknek és gyakran védekező mechanizmusként is működik. Időnként azonban félelmeink túlnőnek rajtunk és igen nehéz legyőzni őket. A freiburgi, baseli és bordeaux-i tudósok számítógépes szimulációkat alkalmaztak, hogy megvizsgálhassák a félelmek kialakulása és megszűnése körüli agyi folyamatokat.
Ioannis Vlachos és kollegái (Bernstein Center, Freiburg) nemrég végzett kutatásuk során rájöttek, hogy legyőzött félelmeink a valóságban inkább csak elrejtőznek, és nem szűnnek meg teljesen.
Ennek oka, hogy ezek a félelmek szó szerint zsigeriek: az agykéreg alatt mélyen található az amygdala, ami rendkívül nagy szerepet játszik a félelmek kialakulásában. Egerek esetében a félelmet általában egy semleges és egy kellemetlen, félelmet keltő inger együttes alkalmazásával vizsgálják. Emiatt az állatokból később a semleges inger is félelmet vált ki.
A körülmények ebben az esetben is nagy szerepet játszanak: ha az ijesztő hangot új, félelmet okozó inger nélküli környezetben megismételjük, az egerek legyőzik félelmeiket. Ha azonban ismét a régi vagy teljesen új környezetben hallják a hangot, a félelem azonnal visszatér.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Régóta tudjuk, hogy félelmeinket képesek vagyunk ideig-óráig leplezni. Ezért a jelenségért az amygdalában található két idegsejt csoport a felelős. A kutatók számítógépes szimuláció segítségével modellezték az amygdala idegi hálózatát és így találtak magyarázatot a félelmek működésének agyi folyamataira: az egyik sejtcsoport felelős a félelem reakcióért, a másik pedig az első elnyomásáért. Az utóbbi aktivitása elnyomja az előbbit, így megakadályozza, hogy a félelem jelzések az agy távolabbi részébe is eljussanak. A kapcsolataikban fellépő változások - amelyek a félelmet kódoló neuronok fokozott aktivitása miatt jöttek létre - azonban ennek ellenére is megmaradnak. Így amint a félelmet elnyomó neuronok hatása eltűnik, például a közeg megváltozása miatt, a kapcsolatok újra aktivizálódnak és a félelem visszatér.
A tudósok szerint ezek a folyamatok emberekben is hasonlóan működnek és megértésükkel a jövőben hatékonyabbá válhatnak a kóros félelmek kezelésével foglalkozó terápiás módszerek.
Legjobban: