100-300 milliszekundum - mindössze ennyi időre van szüksége az agyunknak, hogy felismerje egyik kedvenc zenénket. Mondanunk sem kell, hogy ez rendkívül gyors reakció, 100 milliszekundum ugyanis egyetlen másodpercnek felel meg. A vizsgálatot, mely során az említett szám megszületett, a UCL Ear Institute végezte, az eredményről pedig a Science Reports című lapban számoltak be.
A kísérletben részt vevő kiemelt csoport tíz főből, öt férfiből és öt nőből állt - mindannyian hoztak öt olyan számot, amelyet jól ismertek. A kutatók később kiválasztottak számukra egy-egy ismerős zenét, majd egy olyan dallamhoz párosították, ami valamilyen szempontból hasonlított rá, de az alanyok még soha nem hallották. Ezután 100 zenetöredéket hallgattattak meg velük (kevesebb mint egy másodpercnyi ideig játszották le a részleteket), a listán egyaránt szerepeltek a résztvevők számára ismerős és ismeretlen számok is. A kutatók elektro-enkefalográfos (EEG) képalkotói módszerrel rögzítették az agy elektromos aktivitását és a pupilla méretének változását, amely jelek pontosan megmutatták, mikor és hogyan történt meg (ha egyáltalán megtörtént) a felismerés pillanata.
Segíthet a demens betegeken
Bár a vizsgálat eredménye önmagában is érdekes, a tanulmány vezető szerzője, Maria Chait professzor szerint fontosabb célok elérését is segítheti. Úgy gondolja, ha jobban meg tudnák érteni a zene felismerési mechanizmusát, azzal hozzájárulhatnának a demenciában szenvedők állapotát javító új terápiák kidolgozásához. Kihangsúlyozta ugyanis, hogy a demens betegek memóriája minden egyéb károsodás ellenére ugyanúgy megőrzi a zenei emlékeket.
Az egyéni zeneterápia lehet a kulcs
Chait célkitűzése összecseng annak a holland kutatásnak az eredményével, amely a Cochrane Database of Systematic Review-ban jelent meg. 14 országban végzett 22 vizsgálat adatait értékelték (1097 résztvevő), a metaanalízisbe pedig végül 21 vizsgálat 890 résztvevője került - mindannyian ademenciavalamilyen típusában szenvedtek. A szakemberek arra jutottak, hogy a zeneterápia csökkenti a páciensek depressziós tüneteit, szorongását és viselkedési problémáit, ellenben javítja az életminőséget. A kutatás vezetője, Dr. Jenny T. van der Steen ugyanakkor rámutatott: az orvosoknak célszerű csoportos helyett egyénre szabott zeneterápiát alkalmazniuk, hiszen minden beteg más zenét szeret, így értelemszerűen más dalok is hatnak rájuk.
Forrás: medicalxpress.com; otszonline.hu
