Koronavírus: így küzdjünk meg a gyásszal

HáziPatika

A gyász soha nem könnyű, de a koronavírus-járvány idején még nehezebb megbirkózni vele. Mi könnyítheti meg a veszteség feldolgozását? A self.com cikkében szakember segít az érintetteknek.

"Amikor a koronavírus miatti lezárások elkezdődtek az Egyesült Államokban, megígértem a 97 éves nagymamámnak, hogy ha vége a járványnak, meglátogatom őt Genevában (New York államban, a szerk). Azt mondtam, rendezünk majd egy óriási partit. De nem tudtam megtartani a szavam. A nagymamám januárban meghalt koronavírus-fertőzésben. Nem tudtam meglátogatni, nem tudtam beszélni vele. A halála után ugyanaz vetődött fel bennem, mint ami sok millió gyászolóban a pandémia idején: hogyan találhatunk megnyugvást, amikor nem búcsúzhatunk el egy szerettünktől?" - teszi fel a kérdést a self.com-on megjelent cikke elején Juli Fraga pszichológus. 

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint mostanáig több mint 500 ezer ember halt meg a COVID-19 miatt az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy az országban már több mint 4 millióan vesztették el párjukat, barátjukat, családtagjukat vagy más szerettüket. Mint arra azonban Natalia Skritskaya, a Columbia Egyetem tudományos munkatársa rámutatott: kutatásokból kiderült, hogy egyvalaki halála legalább kilenc másik embert érint. Ezen adat fényében pedig kijelenthetjük, 4 milliónál jóval magasabb azoknak a száma az USA-ban, akiktől elvett valaki fontosat a pandémia.

Bár a gyász "önmagában" is komolyan megterheli a testünket, lelkünket, a koronavírus-járvány árnyékában még nagyobb kihívást jelenthet megküzdeni vele. Akármennyire is reménytelennek tűnik azonban a jelenlegi helyzet, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy feldolgozzuk a veszteséget, csak ez segíthet ugyanis a lezárásban, abban, hogy megnyugvást találjunk. Fraga a cikkében számos hasznos tanácsot gyűjtött össze ezzel kapcsolatban, és minden egyes tanácsnál más szakembereket is idéz, akik hozzászólásaikkal tovább árnyalják, mélyítik az ajánlásokat. 

A gyász most, a járvány idején különösen nehéz.
A gyász most, a járvány idején különösen nehéz. Fotó: Getty Images

Engedjük szabadjára az érzéseinket

A gyász sokszor annyira fáj, hogy igyekszünk nem foglalkozni vele, eltemetni magunkban a történtekkel kapcsolatos érzéseinket. Ez azonban csak a felszínen tűnik jó megoldásnak: minél inkább próbáljuk elrejteni azt, ami bennünk van, annál erősebben akar kitörni, és amikor végre sikerül neki, sokkal jobban megvisel minket a dolog. Mint azt Fraga hangsúlyozza, egy, a Perspectives on Psychological Science című szaklapban 2017-ben megjelent metaanalízisben James W. Pennebaker szociálpszichológus rámutatott: érzelmeink elfojtása ugyanolyan megterhelő lehet, mint megtartani egy fájdalmas titkot. Ne féljünk tehát kifejezni azt, ami kavarog bennünk, ezzel ugyanis csökkenhet a fájdalmunk. Ha nagyon ódzkodunk attól, hogy beszéljünk a témáról, írjuk le egy papírra az érzéseinket.

Ne egyedül gyászoljunk

Fraga úgy véli, rendkívül sokat segít, ha nem egyedül gyászolunk, hanem hagyjuk, hogy mások is részt vegyenek a folyamatban, és támogatásukkal hozzájáruljanak a mihamarabbi gyógyulásunkhoz. A közösség lehetőséget teremt az elhunytra való emlékezésre, a róla való kommunikációra, arra, hogy addig megválaszolatlan kérdésekről tárgyaljunk, kimondatlan gondolatokat vitassunk meg. Minderre nemcsak barátainkkal, rokonaikkal keríthetünk sort: manapság már rengeteg olyan terápiás jellegű csoport is működik, ahol érintettek segítik át egymást a gyász nehézségein. Amennyiben viszont úgy érezzük, hogy a környezetünk támogatása ellenére sem tudunk megküzdeni a gyásszal, és már a hétköznapi tevékenységek elvégzése is nehézzé válik afájdalommiatt, forduljunk szakemberhez.

"Csodálkoztak, hogy lehet ilyen rémisztő munkám"

Az egyik legszomorúbb témáról beszélgetünk, ami csak létezik, ő mégis végig mosolyog, nevet. Nem tiszteletlenségből, hanem azért, mert szereti az életet, és tudja: az ő szakmáját - a gyásztanácsadást - csak ilyen természetes derűvel lehet csinálni. Révész Renáta Liliána az őszinteség és a nyíltság híve, szerinte nem csupán lehet, hanem kell is mesélni a halálról, sőt, az öngyilkosságról a gyerekeknek, ám azzal nem ért egyet, hogy a gyász élethosszig tart, a halottat pedig soha nem szabad elengedni. Interjú.

Ne engedjük, hogy megbénítson a megbánás

Aki gyászol, az hajlamos elmerülni a megbánásban, és egyre csak arra gondol, "mi lett volna, ha". "Bárcsak ne szenvedett volna ennyit!", "Bárcsak el tudtam volna búcsúzni tőle!", "Ha jobban odafigyelek, talán máshogy alakulnak a dolgok!", "Úgy szeretném, hogy tudja, mennyit jelentett nekem!" - Fraga szerint a legtöbben ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal gyötrik magukat, teljesen feleslegesen. "Ez a viselkedés arra késztet minket, hogy arra koncentráljunk, mit nem tettünk meg vagy mondtunk ki" - idézi a cikk Irvin D. Yalomot, az ismert pszichiátert, aki azon a véleményen van, hogy sajnálkozás helyett az a feladatunk, hogy a gyászt cselekvéssé alakítsuk. "Az egyik módja annak, hogy megbékéljünk azzal, amit nem tettünk meg, az az, hogy megváltoztatjuk azt, ahogyan élünk" - így a szakember. A múltra már nem, de a jövőre még hatással lehetünk: kezdésként remek lenne, ha elmondanánk a rokonainknak, barátainknak, mennyire szeretjük őket.

Legyünk megértőek önmagunkkal szemben

Egy szerettünk elvesztése után természetes, hogy nem érezzük jól magunkat, nem vagyunk boldogok, szögezi le Fraga. Ne kritizáljuk, ítéljük el magunkat tehát azért, mert rossz érzések kavarognak bennünk. Legyünk megértőek önmagunkkal szemben, és igyekezzünk ezt különféle módszerekkel minél jobban és jobban kifejezni. Természetesen nem szabad elhagyni magunkat, de egy ilyen nehéz helyzetben fölösleges azt tettetni, hogy minden rendben.


Ne feledjük: a gyász valamilyen szinten mindig velünk marad

Cikke végén Fraga idézi Dr. Anna Roth klinikai szakpszichológust, aki szerint a gyász idejét nem lehet stopperórával mérni. Ha elfogadjuk, hogy nincs egy olyan kiszámítható út, amelyen ilyenkor mindenki végigmegy, akkor lehetővé válik számunkra, hogy könnyebben átvészeljük a folyamatot. Ennek a folyamatnak a része a veszteséggel való együttélés megtanulása. Bár a gyász valamilyen szinten mindig velünk marad, a veszteség egy idő után már nem kínoz annyira, és újra megtapasztalhatjuk, milyen boldognak lenni. Mert ilyen az élet: az öröm és a szomorúság létezhet egymás mellett. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt nyugat felől vastagszik a felhőzet, de csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag