Koronavírus: hogyan éljük túl a telet?

HáziPatika

A pandémia mentális szempontból is nagy terhet ró mindenkire: sokan szenvednek attól, hogy elszigetelődnek másoktól, vagy épp ellenkezőleg, éjjel-nappal össze vannak zárva családtagjaikkal. Mindenki máshogy birkózik meg a helyzettel: ehhez adunk néhány tippet.

A koronavírus-járvány szempontjából a tél különösen érzékeny időszak: kevesebb időt töltünk a szabadban, és mivel hamar sötétedik, szívesen kuckózunk be,  és többet vagyunk más emberekkel zárt térben, ami mindenféle vírus - nemcsak a SARS-CoV-2- terjedésének kedvez. Aki úgy dönt, hogy igyekszik ezt az időszakot elszigetelten, szűk családi körben, vagy egyedül tölteni, és csak akkor mozdul ki otthonról, ha nagyon muszáj, előbb-utóbb azzal szembesülhet, hogy világa beszűkül, a mindennapi teendők rutinját pedig nem képes új ingerekkel, élményekkel, igazi kikapcsolódással ellensúlyozni. Nem véletlen, hogy sokan szoronganak, hogyan fogják átvészelni a téli hónapokat.

társas kapcsolatok
Járvány idején sem kell lemondanunk társas kapcsolatainkról. Fotó: Getty Images

Pszichológusok véleményét idézve a vox.com összefoglalta, hogyan hozhatjuk ki a lehető legtöbbet ebből az időszakból, és mit tehetünk mentális egészségünk megőrzéséért. A legfontosabb, amit mi is pontosan tudunk, de nem árt újra felidéznünk az, hogy a minket érő negatív hatások és az ezekkel járó rossz érzések helyett keressünk valamit, ami pozitív lökést ad. "Számos tanulmány született arról, hogy bármi, amit azért teszünk, hogy figyelmünket saját magunkról más emberekre, vagy más dolgokra tereljük, általában produktívabbá és boldogabbá tesz bennünket" - állítja Sonja Lyubomirsky pszichológus, a riverside-i Kaliforniai Egyetem professzora, a Hogyan legyünk boldogok? című könyv szerzője. "A legtöbb, életünket megkeserítő problémát az énközpontúság okozza, hogy hajlamosak vagyunk csak a minket érintő negatív dolgokra és gondokra koncentrálni. Ahelyett, hogy ahogy a pszichológusok hívják, a "kis énre" fókuszálnánk, vagyis megpróbálnánk megtalálni az egészséges arányt a saját énünk és a minket körülvevő világ történései között.

Társas kapcsolatok: nem vagyunk egyedül

A társadalmi kapcsolatok, a társadalmi hovatartozás boldoggá tesz bennünket - magyarázza Lyubomirsky. Erre jutottak a Harvard Egyetem kutató is, akik a felnőttkori fejlődésről szóló átfogó tanulmányukban több száz ember életét követték 80 éven át (tizenéves koruktól egészen a kilencvenes éveikig). A vizsgálat eredményeiből az derül ki, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik bensőséges kapcsolatot ápolnak családtagjaikkal, barátaikkal és egy közösség tagjának érzik magukat. A szoros emberi kapcsolatok és a biztos, stabil hátország jobban megalapozzák a hosszú és kellemes életet, mint a pénz, az intelligencia, vagy a hírnév - állítják a kutatók. George Vaillant pszichiáter, aki 1972 és 2004 között vezette a kutatást, így foglalta össze a lényegét: "Az egészséges öregedés kulcsa a kapcsolat. Az emberi kapcsolatok."

Más, a témában készült tanulmányok szerzői arra jutottak, hogy a kielégítő társas kapcsolatok nem csak mentális egészségünket, fizikai állapotunkat is javítják: karban tartják memóriánkat, segítenek levezetni a stresszt, és elkerülni számos, nagyrészt ebből adódó betegséget. A koronavírus-járvány idején sok ember éppen a társas kapcsolatokban szenved hiányt. Ezeknek megtartása és fenntartása nem egyszerű feladat, de van rá megoldás, például az online kapcsolattartás.

Sok olyan ember van, aki - különféle okokból - egyedül kénytelen tölteni a karantén, illetve a lakhelyelhagyási korlátozás napjait. Amellett, hogy ilyenkor magányosnak érezzük magunkat, és ez a kedélyállapotunkra is hatással van, az egyedüllét az egészségi állapotunkat is befolyásolhatja, ezért fontos, hogy a helyzetet megpróbáljuk minél tudatosabban kezelni. Részletek!

Ha naponta beszélünk családtagjainkkal, barátainkkal telefonon, Skype-on, vagy bármilyen más platformon, részesei leszünk életüknek, ahogy ők is a miénknek. Ez azért is fontos, mert ők ismernek minket a legjobban, és akkor is tudnak segíteni, amikor mi magunk esetleg nem merünk segítséget érni. Ezért járvány idején se hanyagoljuk el azokat, akik közel állnak hozzánk, különösen, ha nem tudunk velük személyesen találkozni.

Az online térben arra is van lehetőségünk, hogy idegen emberekhez szóljunk: a különféle közösségi oldalakon számos olyan, egymást segítő csoport jött létre, amely összefogja a hasonló problémákkal küzdőket: akad, aki mesét olvas fel a gyerekeknek, más recepteket oszt meg, vagy kreatív ötletekkel bombázza az érdeklődőket. A világ bizonyos szempontból kitágult, számos új, vagy eddig ki nem aknázott lehetőség adódik rá, hogy másokkal beszélgessünk, új elfoglaltságokat keressünk, vagy egyszerűen csak megoszthassuk tapasztalatainkat, félelmeinket másokkal. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel - ezt tanácsolják a pszichológusok is. Sonja Lyubomirsky ehhez még annyit tesz hozzá: tapasztalatai szerint azok, akik másokon - ismeretlen embereken is - segítenek, másokhoz is kedvesek, boldogabbak, mint azok, akik csak maguknak élnek. Ehhez persze meg kell találnunk a hozzánk közel álló csoportokat. Aki például nem kimondottan szeret gyerekekkel foglalkozni, ne olvasson fel nekik, mert azzal valószínűleg sem magát, sem mást nem fog boldoggá tenni - magyarázza. 

Célok nélkül könnyen elveszünk 

"Minden nap olyan egyforma" - ez a mondatot gyakran hallhatjuk idős, otthonülő emberektől, vagy a monoton ritmus szerint élőktől.  Pandémia idején, amikor eleve kevesebb a társasági interakciók lehetősége, hajlamosak lehetünk elsősorban kötelezően elvégzendő feladatainkra koncentrálni, és szép lassan elszigetelődni másoktól, csak úgy "létezni", elveszítve szemünk elől minden célt. Pszichológusok szerint ennek elkerülésének legbiztosabb módja, ha mindig kitűzünk magunk elé valamilyen célt.  Steve Cole, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatója olyan "közbelépéseket" tanulmányoz, amelyek segíthetnek megbirkózni a magánnyal és a céltalansággal. Megállapította, hogy azok az intervenciók hatásosak, amelyek nem kimondottan a magány érzésének csökkentésére irányulnak, hanem arra, hogy az embereknek legyenek céljaik. Akkor is, ha éppen nincs kedvünk semmihez. Lehetőségeink végtelenek: önkéntesként segíthetünk az idős embereknek bevásárolni, ügyintézni, megírhatjuk a könyvet, amit évek óta halogatunk, elkezdhetünk sportolni, a szabad levegőn való mozgás egyedül is végezhető, ráadásul egészséges és remek kikapcsolódási lehetőség. De tanulhatunk idegen nyelvet, megtanulhatunk főzni, vagy akár barkácsolni. Minden rajtunk múlik. 


Ne féljünk kötődni másokhoz. De hogyan?

Amikor az ember hálás, képes nyitni és egy másik ember felé fordulni. David DeSteno, az Északkeleti Egyetem pszichológia professzora úgy véli, a hála emlékeztet bennünket arra, hogy nem vagyunk egyedül a világon, hogy mások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nekünk jó legyen, ez az érzés pedig csökkenti a stresszt. Kutatók szerint a hála "beépítése" mindennapi életünkbe segít, hogy érzelmileg másokhoz kapcsolódhassunk. Meglátásuk szerint ennek biztosítására jó megoldás lehet, ha hetente egyszer-kétszer naplót vezetünk azokról a dolgokról, amikért hálásak vagyunk, és azokról az emberekről, akiknek hálásak vagyunk. Nem kell mindent feljegyezni, csak a számunkra különösen emlékezetes dolgokat - javasolják. 

A félelem megélése a pszichológusok szerint szintén előre vihet minket egy nehezebb időszakban. AfélelemSonja Lyubomirsky szerint elvezethet bennünket ahhoz, hogy felismerjük: problémáink eltörpülnek a globális problémákhoz képest. Ez persze nem oldja meg a mi gondjainkat, de a tudat, hogy csak apró pontok vagyunk az univerzumban, lehetőséget ad rá, hogy kitekintsünk énközpontú világunkból, és másra is koncentráljunk.

Egy, az Emotion folyóiratban publikált tanulmányból az is kiderül, hogy a félelem hogyan és mi mindenben segíthet bennünket. A tanulmány szerzői 60 résztvevőt arra kértek, hogy nyolc héten át hetente tegyenek egy 15 perces sétát a szabadban, úgy, hogy közben olyan pillanatokat idéznek fel, amikor félnek, vagy féltek. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ebben résztvevőknél csökkent a szorongás, és naponta több pozitív gondolat foglalkoztatta őket, mint a kontrollcsoport tagjait, akik gondolatban nem élték át a félelem érzését. Mesterségesen félelmet generálni magunkban persze nem biztos, hogy jó ötlet, különösen a koronavírus-járvány idején, hiszen a legtöbb ember amúgy is szorong. Az viszont előre vihet minket, ha tudjuk, mitől félünk, és hogyan győzhetjük le félelmeinket, milyen reális lehetőségeink vannak az élet egyes területein.   

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt változóan, helyenként erősebben felhős lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag