Balkonkertészkedés: ezért lett ennyire népszerű

Hetekig élt az ország lakosságának jelentős része, majd 3,5 millió ember a négy fal közé szorulva. Sokan tudattalanul is a legkézenfekvőbb terápiás tevékenységbe menekültek, a kertészkedésbe, pontosabban a balkonkertészkedésbe. De vajon miért, és milyen hatásokkal? Ennek jártunk utána.

Ki ne emlékezne arra, hogy gyermekként milyen kíváncsisággal leste az első általános iskolai babcsíráztatás eredményét, várva, hogy a nedves vatta közül kidugja a fejét a kis hajtás. Izgatottan szaladtunk az ablakhoz reggelenként, hogy lássuk, mi változott a lefekvés előtti vizit óta. Az első levélkék megjelenése mámoros örömmel töltött el, és akinek volt rá lehetősége, hogy a palántát kiültesse, felfuttassa, az még akár munkája gyümölcsét, vagyis inkább termését is láthatta kifejlődni, sőt akár el is fogyaszthatta. Szép számmal vannak azonban, akiknek mostanáig ebben merült ki a kertészkedés, és mindez csak az elmúlt hetekben változott meg.

Egy talpalatnyi zöld

Persze vannak olyan szerencsések, akik családi házban élnek (Magyarországon az uniós átlagnál többen, a lakosság 54 százaléka), gond nélkül élvezhetik a természettel való rendszeres, közvetlen kapcsolatot, mely korábbi kutatások szerint hosszú távon igen jó hatással van a szervezetre, csökkenti például a szorongást, enyhíti a depressziót, növeli a szerotonin és a dopamin (boldogság/örömhormonok) szintjét. Ám a magyar lakosság közel 40 százaléka, bő 3,5 millió ember él panelban vagy tégla építésű társasházban, többségük ráadásul a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken, ahol a házak közötti zöld terület még kevesebb, tehát relatíve sokan kénytelenek nélkülözni ezt a lehetőséget.

balkonkertészkedés, terápiás kertészkedés, erkély, balkon, terasz, kertészkedés, koronavírus, járvány
balkonkertészkedés, terápiás kertészkedés, erkély, balkon, terasz, kertészkedés, koronavírus, járvány

De, ahogy a világon sok helyen, úgy itthon is egyre többen teszek azért, hogy egy talpalatnyi zöldet (vagy kicsit többet) varázsoljanak maguk köré a betonrengetebe. Bár magyarországi adatok erre vonatkozóan nincsenek, a The Guardians cikke szerint a briteknél például hatszor annyi vetőmag fogyott idén a kijárási korlátozások alatt, mint egy évvel korábban.

A legnépszerűbb szabadidős tevékenység

Természetesen már az új koronavírus miatt bevezetett karanténintézkedések előtt is népszerű volt a kertészkedés, mely dobogós helyet foglal el szinte majd mindenhol a világon a tévézés és az olvasás mellett a szabadidős tevékenységek versenyében. Továbbá nyilván már korábban is voltak olyanok, akik aprócska kertet alakítottak ki teraszukon, balkonjukon, erkélyládájukban vagy akár az ablakpárkányon. Idén március 11-től, a járvány miatti vészhelyzet kihirdetésétől, majd a később bevezetett kijárási korlátozásoktól kezdve azonban drasztikus növekedésnek indult azok száma, akik égető késztetést éreztek paradicsomnevelés vagy épp virágültetés iránt. A többség azonban vélhetően nem azért döntött e szórakozás mellett, mert tudott a terápiás kertészkedés előnyeiről, mely a pszichoterápia egy létező ága. A Psychology Today több cikkben is foglalkozott e témával az elmúlt hetekben, azt boncolgatva, melyek még az előnyei ennek a tevékenységnek.

Már néhány órányi kertészkedés is hat

Több kutatás született már a kertészkedés jótékony hatásairól, például, hogy növeli az emberek elégedettségi szintjét, életerejét, pszichológiai jóllétét, de még a kognitív funkcióit is. Ahogy említettük, csökkenti a szorongást és a depressziót, emellett a stresszhormon, a kortizol szintjét is, továbbá jó hatással van a kóros fáradtságra. Akár néhány órányi kertészkedés is képes e hatások kiváltására, bár arra egyelőre nem született semmilyen kimutatás, hogy ezek a pozitív eredmények meddig tartanak.

Relatív bizonyosság

Annyi azonban biztos, hogy ha elültetünk egy magot a földbe, rendszeresen öntözzük és nem egy sötét szobában tartjuk, akkor kinő belőle valami. Márpedig az ilyen egyszerű, relatív bizonyosság igen jól jöhet olyan bizonytalan időkben, mint a mostani, amikor például nem tudhatjuk mikor lángol fel a járvány második hulláma. De jól jött akkor is, amikor még éltek a kijárási korlátozások, a négy fal közé szorulva teltek a napok, amikor a csapból is koronavírushírek folytak, és mind többünkben nőtt a szorongás, alakult ki akár enyhe vagy súlyosabb depresszió.

Így lesz szép virágoskertünk nyárra A kertészkedés remek hobbi, ráadásul jót tesz az egészségünknek is. Korábbi cikkünkben jó néhány szakértői tippek, tanácsot gyűjtöttünk össze, hogyan lehet szép virágoskertünk nyárra. Kattintson a részletekért.

A jelenre koncentrálunk

Ilyenkor az élet aprócska csodája, egy növény születése képes örömet lopni a szürke hétköznapokba. Látni, ahogy egy kis magból élet sarjad, vagy néhány hónapon belül akár egy gyerek magasságú paradicsompalánta, rajta az első termést ígérő virágokkal. Ez már-már spirituális élmény, mely terápiás előnyöket is tartogat. Hiszen ahelyett, hogy a jelenlegi helyzeten és a jövőn rágódnánk, elmerülünk a jelen pillanat tennivalóiban, vagy szimplán a pillanat csodájában. Öntözünk, kötözünk, karózunk, gyomlálunk, gyönyörködünk a növekedésben, böngésszük a netes tippeket, hogyan helyezzük el úgy a növényt, hogy az a legjobb legyen. Szóval csak arra koncentrálunk, amit éppen csinálunk, ezáltal agyunk képes megnyugodni. De nemcsak felborzolt idegeink simulnak ki, hanem közben csökken a vérnyomásunk is, sőt a paraszimpatikus idegrendszerünk is részesül az előnyökből, mely a vegetatív tevékenységeinket, így például az emésztésünket irányítja.

Testmozgás és D-vitamin

Ha pedig nem balkonon, néhány cserépben "gazdálkodunk", hanem egy nagyobb kertben, akkor a napi testmozgás is adott. De a szabad levegőn és jó esetben napsütésben töltött percek, akármekkora is a kertünk, mindenképp jót tesznek tüdőnknek, vérkeringésünknek, s nem utolsó sorban D-vitamin-raktárainkat is feltöltjük ez idő alatt. Akkor se keseredjünk el azonban, ha még egy kilépőnk sincs, hiszen a szobanövények gondozása is csökkenti a feszültséget és a szorongást, növeli az általános jóllétet, tehát bent is érdemes kertészkedni.

Nekik különösen jót tehet

Thomas Erskine kertterapeauta a The Guardiansnak nyilatkozva kiemelte, a közvetlen kapcsolat a fizikai tevékenység és az ennek nyomán megfigyelhető fejlődés között képes a szorongók belső korlátait oldani, ráadásul egy biztonságos környezetben próbálgathatják erejüket. A szakember, aki évek óta foglalkozik már terápiás kertészkedéssel, elmondta, ez főképp azoknak hatékony megoldás, akik nehezen nyílnak meg, vagy akár beszédproblémáik vannak, vagy egyéb okból - például ademenciamiatt - kezdtek el leépülni. De a terápiás kertészkedés segíthet a tanulási nehézséggel élőknek, az egyéb fizikai és mentális betegségben szenvedőknek is. Utóbbiaknak például éppen azzal, hogy oldja a bennük lévő feszültséget, segíti őket a koncentrációban, illetve szinte azonnali sikerélményt ad.

Fejlődhetünk, dönthetünk és a szerencsénket is próbára tehetjük

Akárhol és akárhogy is kertészkedünk, ez a tevékenység kiváló lehetőséget ad a fejlődésre is. Hiszen, ha még csak most ismerkedünk a növények gondozásával, akkor elsajátíthatjuk a helyes ültetés, öntözés és tápoldatozás mikéntjeit. Ha viszont már egy ideje hódolunk e szenvedélynek, akkor kísérletezhetünk új növényfajtákkal, vagy akár csak azzal, hogy melyik hely jobb egy virágnak, a napos vagy a félárnyékos. Mindehhez pedig két cserép növénynél több nem is nagyon kell.

Miközben pedig megadatik a döntés, mikor, mennyit, hová ültetünk, pakolunk, locsolunk, visszaadva az irányítás lehetőségét a kezünkbe, nem kell nélkülöznünk a véletlenekben vagy adottságokban rejlő lehetőségeket és kihívásokat sem, hiszen környezetünk mikroklímája vagy épp a következő hetek időjárása nem rajtunk múlik. De, ahogy a mondás tartja, próba szerencse! Miért is ne kísérleteznénk, hisz bármi is lesz az eredmény, a pillanatban, melyet általa megélünk, biztosan jelen voltunk, a testünk, a lelkünk és az elménk pedig meghálálja a törődést, akárcsak a növények.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +16, +27 °C
Minimum: +12, +17 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, többfelé várható zápor, zivatar. Délután folytatódik a változóan, legtöbb helyen erősen felhős idő, és további záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 27 fok között alakul. Késő este 11, 16 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Egész nap jelentkezhetnek panaszok, amik akár erősek is lehetnek. Görcsös fejfájás, izpm- és hasi görcsök léphetnek fel, romolhat a szívbetegek állapota. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok és a vérnyomás-ingadozás is. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső