Az, hogy egy poharat félig üresnek, vagy félig telinek látunk, egyetlen hormontermelő géntől függhet - állítják a tudósok Angliában.
Egyes emberek erősen kötődnek a boldogsághoz, míg mások genetikailag látnak mindent sötéten.
Korábbi kutatások megállapították, hogy az 5-HTTLPR nevű gén kulcsfontosságú a neurotranszmitter szerotonin agyra gyakorolt hatásának meghatározásában. A szerotonin, egy hormon, mely kémiai üzeneteket közvetít az idegsejtek közt, meghatározó szerepet játszik a hangulat kialakításában. Több antidepresszáns gyógyszer épp a szerotoninszintet szabályozza.
A tudósok a gén három variánsát is meghatározták. Ezek közül kettő, úgynevezett "rövid" allélt (variánst) kapcsolatba hoztak a depresszióra és öngyilkossági kíséretre való nagyobb hajlammal.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Evvel ellentétben a harmadik "hosszú" allélról úgy gondolták, hogy stresszes szituációkban képes egy fokozott neurokémiai választ elindítani.
Három az Essexi Egyetemen dolgozó kutató, Elaine Fox vezetésével elhatározta, hogy kiderítik, az eltérő génvariánssal rendelkező emberekre milyen hatással vannak a kellemes illetve a stresszes szituációk. A kilencvenhét önkéntesnek egyesével egy sor képet vetítettek le, melyek egy része a Nemzetközi Affektív Képgyűjteményből, mely fontos eszköz a pszichológiában.
A képeket három kategóriába sorolták: a negatív képek a félelem vagy stressz kiváltására (például ijesztő pókok vagy egy az öngyilkosság peremén álló ember), erotikus vagy kellemes képek valamint semlegesek. Egy képre két eltérő kategóriából került fel két képelem.
Az a tizenhat résztvevő, akik az 5-HTTLPR gén "hosszú" variánsával rendelkeztek látványosan elkerülték a negatív anyagokat, míg a pozitív anyag iránt fokozott figyelmet mutattak - mondták a kutatók.
Nagy figyelmet fordítottak a szép képekre, és kiszűrték a félelmeteseket. Ezzel ellentétben, a "rövid" variánssal rendelkezők épp ellenkezően viselkedtek, épp csak nem olyan erősen.
"Az eredmények alapján a genetikai eredetű hajlam az élet napos oldalának szemlélésére a magja egy sor kognitív mechanizmusnak, melyeknek a stresszhelyzetek rugalmasan való kezelésében van jelentősége" - foglalták össze.
Ezen pozitív, "védő hajlam" hiánya valószínűleg nagyobb sebezhetőséget jelent a hangulatbetegségekkel, szorongással szemben, ahogy ez a korábbi tanulmányokból kiderült.
Legjobban: