A legújabb kutatás szerint az alkohollal kapcsolatos érzékelések és a keserű ízreceptorok genetikai variánsokkal állhatnak összefüggésben.
Azt már régóta tudjuk, hogy az íz nagymértékben befolyásolja az ételeket és italokat, amelyeket elfogyasztunk. A friss kutatás azonban azt mutatja, hogy egy ember génjei hatást gyakorolnak arra, milyen intenzíven érzékel egy ízt, illetve azt, hogy kedvelünk-e egy bizonyos italt, vagy sem.
John Hayes, a Pennsylvaniai Állami Egyetem élelmiszertudományi szakértője így nyilatkozott az eredményekről: „Az emberek eltérhetnek abban, milyen érzeteket tapasztalnak egy étel vagy ital elfogyasztásából. Ezek az érzékelésbeli különbségek pedig a színvaksághoz hasonlóan biológiai alapon nyugszanak. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy egyesek több keserűséget és kevesebb édességet érzékelnek a sörhöz hasonló alkoholos italok fogyasztásakor. A nagyobb mértékű keserűség pedig általában azt eredményezi, hogy kevésbé ízlik egy ital, és mivel jellemzően kerüljük az olyan ételek és italok fogyasztását, amelyek nem ízlenek, az alkoholos italok kisebb mértékű kedvelése kisebb mennyiségű bevitellel áll összefüggésben.”
A kutatás során két keserű ízreceptor gént, a TAS2R13 és a TAS2R38 gént vizsgálták. Azért választották ezeket, mert korábban mindkettőt összefüggésbe állították a differenciális alkoholbevitellel , és azzal, hogyan reagált 58 tizennyolc és negyvenöt év közötti nő és 35 férfi különböző alkoholos italokra.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Hayes professzor azt is hozzátette, hogy ezzel szemben az égő érzés receptor génjének, a TRPV1-nek a variációját korábban nem hozták összefüggésbe a fogyasztásban tapasztalható eltérésekkel, mi azonban úgy véltük, hogy ez a gén is fontos lehet, mert az alkohol a keserűség mellett égő érzést is okoz .
Az az emberek különbözőképpen érzékelik az élelmiszereket és az italokat , ez pedig befolyásolja, mit szeretünk. A preferenciáinkban és a választásainkban azonban ezen kívül más tényezők, például a tanulás, a korábbi tapasztalat és a környezet is óriási szerepet játszhat. Hayes professzor szerint a genetika önmagában nem határozza meg egy ember alkoholfogyasztásának alakulását.
Legjobban: