Több gyerek, több ész?

Amerikai tudósok - egyelőre csak állatkísérletben - bebizonyították, hogy a többszöri szülés jót tesz a szellemi funkcióknak is. Azok a patkányok, amelyek többször kölykeztek, ügyesebbek és okosabbak lettek, valamint a memóriájuk is javult, utód nélküli társaikhoz viszonyítva. Craig Kinsley professzor, a richmondi egyetem kutatóprofesszora, az Amerikai Ideggyógyász Társaságnak a floridai Orlando városában tartott őszi tudományos ülésén ismertette meglepő kísérleti eredményeit.

Kinsley és munkatársai három csoportba osztották az állatokat. Az elsőbe egyáltalán nem, a másodikba egyszer, a harmadikba pedig kétszer vagy többször szült rágcsálók kerültek. Kiderült, hogy a jól ismert "útvesztős", labirintusos teszteken a sokszoros "anyák" sokkal gyorsabbaknak, jobb emlékezőtehetségűeknek bizonyultak, és előbb jutottak az út végén elhelyezett jutalomfalatkákhoz, mint nem kölykezett társaik.

Később kiderült, hogy a többször szült állatoknak a tanulásért és emlékezésért felelős agyrészletében, a hippocampusban jóval kevesebb volt egy, az alzheimeresekre jellemző fehérje, az amyloid precursor anyag. Úgy tűnik, magának a várandósságnak is van tehát valamilyen "agyvédő" hatása. Egyébként egyes hormonokról, így az ösztrogén nevű női nemi hormonról már korábban sikerült bebizonyítani, hogy számos, idegrendszerre kifejtett pozitív hatással rendelkezik.

A kutatókra nem lehetett ráfogni, hogy ne lettek volna elég alaposak. A standardizált teszteket több mint két évig folytatták - márpedig patkányoknál a két esztendő 70-80 év emberi élettel hozható párhuzamba. Ez azért érdekes, mert elsősorban az időskori idegrendszeri hatásokra voltak kíváncsiak.

Ez is érdekelheti

Alzheimer-kór

„Ideadnád azt a micsodát az izé mellől?” – ezt jelzi, ha nem találod a szavakat

Alzheimer-kór

15 évre előre megmondja ez a teszt, hogy Alzheimeres leszel-e

demencia

A vérünk is okozhatja a demenciát

apaság

„Soha sem akartam gyereket, de a párom terhes lett”

Bár Kinsley szerint is eredményeikből egzakt humán következtetéseket természetesen csak gondos emberi tesztelésekkel lehet levonni, a patkánykísérletek eredményeit eddig is sikerrel adaptálták más emlősökre, így az emberre is. A szociális, az "anya és nagymama-tényező" pedig a szülés jótékony élettani hatását csak erősítheti. Közismert, hogy az agilis, sok unokát pátyolgató nagyszülők mindig nagyon fiatalosak - hisz a feladat, a felelősség, az állandó gyermekkörnyezet maga is fiatalít. IX.évf./2.sz.