27 évesen költöznek el otthonról a magyar fiatalok
2019-ben a 18-34 éves magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50 százalékkal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Bár a 18. életév betöltése a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is a jogi értelemben vett felnőttkor kezdetét jelenti, a fiatalok közül sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szülői házban, az úgynevezett "mamahotelben" élnek. A tanulással töltött idő meghosszabbodása, a munkaerőpiaci helyzet, valamint az anyagi, megélhetési nehézségek is hozzájárulhattak mindehhez. Fontos leszögezni azonban, hogy nem magyar sajátosságról van szó, a szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett.
A magyar társadalom ilyen lesz 50 év múlva
Az európaiak egyre csökkenő arányt képviselnek a Föld lakosságában, 2070-re már csupán a világ népességének alig 4 százalékát fogják kitenni - közölte az Európai Bizottság a demográfiai változások hosszú távú okairól és azok Európa-szerte érezhető hatásairól szóló jelentésében. Részletek itt.
Ezért nő a mamahotelezők aránya
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatai szerint 2019-ben a 18-34 évesek 62 százaléka lakott együtt a szüleivel hazánkban, 12 százalékponttal többen, mint 2005-ben. Ezt elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57 százalékuk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42 százalékkal. A szüleikkel lakó 16 éves és annál idősebb gyermekek különösen elégedettek az életükkel, feltehetően ez is befolyásolhatja, hogy a nagykorúság elérése után még évekig nem költöznek el otthonról.
A tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18-24 évesek 86, a 25-34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi arány jóval magasabb, mint a 2005. évi. Mindkét korcsoport esetében igaz, hogy a férfiak nagyobb arányban élnek még a szülői házban, mint a velük egyidős nőtársaik. Bár ez az arányszám az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében csökken, a 25-34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada nem hagyta még el a szülői fészket 2019-ben.
A fiatalok jelentős része tanulmányaik folytatása alatt még a szüleivel él, a 18-24 évesek körében magas, 61 százalék a tanulók aránya. A munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat, ugyanis a szülőkkel élő 25-34 évesek 72 százaléka teljes, 4,5 százaléka pedig részmunkaidős állást vállalt 2019-ben.
A svédek repülnek ki a legkorábban, a horvátok a legkésőbb
2019 folyamán az Európai Unióban jellemzően az északi országokban, közülük is elsősorban Svédországban költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) a szülőktől külön háztartásba. Ennek köze lehet ahhoz, hogy ott kezdenek el legkorábban pénzügyileg is önállósodni a fiatalok. A legidősebben Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) hagyják el a szülői házat, nem ritka, hogy csak az esküvő után szánják rá magukat erre a lépésre.
A visegrádi országok közül északi szomszédunk mellett Lengyelországban (27,4 év) is erre valamelyest később, Csehországban viszont hamarabb került sor (25,8 év), mint hazánkban (27,2 év). Luxemburg kivételével valamennyi uniós tagországban a férfiak költöznek el később a szüleiktől. Magyarországon a férfiak átlagosan 28,5 évesen hagyták el a szülői otthont, 2,7 évvel idősebben, mint a nők. Ha összesítjük a nemeket, akkor a magyar átlag 27 év környékére jön ki, ami kissé magasabb az uniósnál.
