A stroke , vagyis az akut agyi érkatasztrófa az egyik leggyakoribb halálok Magyarországon. Hátterében az áll, hogy az agy vérellátása - ezzel pedig a szövetek oxigén- és tápanyagellátása - csökken, vagy teljesen megszakad. Ennek oka lehet a vérellátó erek eldugulása - például érelmeszesedés vagy trombózis következtében -, vagy az érfal megrepedése. Előfordulását befolyásolja az életkor, a krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, valamint az életmódbeli tényezők, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód. Egyes kutatások szerint pedig bizonyos szempontból az alvás is.
Az alvás szervezetünk egyik fő mozgatórugója
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy szervezetünk kiegyensúlyozott működése és regenerálódása szempontjából mennyire fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Noha az ideális alvásidő életkortól, genetikától és az egyéni aktivitási szinttől függően mindenkinél más lehet, az amerikai alváskutató intézet (National Sleep Foundation) ajánlása szerint felnőttkortól 64 éves korig általában 7-9 óra, míg 65 év felett 7-8 óra zavartalan éjszakai pihenés az ideális. Számos kutatás igazolja, hogy a kevés alvás idővel komoly egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. A kialvatlanság okozhat fejfájást, szédülést, ingerlékenységet, de hozzájárulhat szívbetegségek, cukorbetegség, vagy akár magas vérnyomás kialakulásához is. Az alvás mennyisége mellett a minősége is fontos: felmérések szerint az emberek körülbelül 30 százaléka küzd komolyabb alvászavarral . Ilyenek például a paraszomniák, amikor alvás és ébrenlét határán bizonyos magatartási, mozgási vagy vegetatív jelenségek lépnek fel (például fogcsikorgatás, éjszakai felrettenés, alvajárás). A rossz alvásminőség a többi között figyelemzavarok, memóriazavarok és depresszió kialakulásához is hozzájárulhat.
De mi a helyzet a túl sok alvással?
Egy, a Neurology szaklapban megjelent tanulmány szerint a sok alvás is káros lehet. Közel 32 ezer kínai résztvevőt vizsgáltak - átlagéletkoruk 62 év volt -, hogy alvási szokásaikat feltérképezve megállapítsák körükben a stroke előfordulásának gyakoriságát - számol be róla a Harvard Health Publishing. Közülük egyiküknek sem volt stroke-ja, vagy más komoly betegsége. A vizsgálat hat éve alatt a résztvevők közül 1557-en kaptak stroke-ot.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az eredményekből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak, akik minden éjjel kilenc órát, vagy annál többet aludtak, 23 százalékkal nagyobb esélyük volt a stroke-ra, mint a 8 óránál rendszeresen kevesebbet alvó társaiknak. A stroke kockázata 25 százalékkal volt magasabb azoknál, akik napirendjükbe legalább 90 perces szundikálást iktattak be, szemben azokkal, akik kevesebb mint 30 percet aludtak napközben. A kutatást végzők azt találták, hogy a stroke kockázatát nemcsak az alvás mennyisége növelte, hanem a rossz alvásminőség is. Ezeknek a tényezőknek a kombinációja még meglepőbb eredményre vezetett: a stroke kialakulásának szempontjából azok voltak a legnagyobb rizikónak kitéve - 85 százalékkal nagyobbnak -, akik éjszakánként kilenc óránál többet aludtak, és ezt még tetézték egy legalább másfél órás napközbeni szundikálással. Majdnem ugyanilyen helyzetben voltak, akik ugyan rendszeresen kilencnél több órát aludtak éjjel, ám alvásminőségük meglehetősen rossz volt.
Az optimálisnál több alvás valóban stroke-ot okozhat?
Az idézett kutatás összefüggést talált ugyan a stroke kockázata és a hosszú éjszakai, valamint délutáni alvás, és a rossz alvásminőség között, de nem állítja, hogy a sok alvás önmagában stroke-ot okoz - mondták a szerzők. Az eredmények lehetséges magyarázata inkább az, hogy azoknál, akik többet alszanak éjszaka, vagy többet szundítanak napközben, eleve egyéb kockázati tényezők is hajlamosíthatnak stroke-ra.
Például a depresszió . A túl sok alvás, vagy a rossz alvásminőség a depresszió tünete is lehet. Korábbi tanulmányokból az derül ki, hogy a depresszióval küzdők körében eleve magasabb a stroke előfordulásának aránya. Az ülő életmód szintén kockázati tényező. Akik ülő életmódot folytatnak, és szabadidejükben nem mozognak rendszeresen, jó eséllyel többet alszanak, ezek a körülmények pedig együttesen nagyobb eséllyel vezetnek valamilyen szív- és érrendszeri betegség kialakulásához. A hosszabb alvási idő, a több napközbeni szunyókálás és a rossz minőségű alvás eleve gyakoribb lehet az alvási apnoéban szenvedők körében, ami szintén kockázati tényezőt jelenthet a stroke szempontjából.
A fenti kutatás eredményei egyébként a résztvevők önbevalláson alapuló válaszain alapulnak, így elképzelhető, hogy nagyobb merítéssel - például fiatalokat és krónikus betegséggel küzdőket is bevonva - az eredmények mást (is) tükröznének - erre hívta fel a figyelmet Xiaomin Zhang, a kutatás vezetője, a Huazhong Tudományegyetem munkatársa.
Legjobban: