A többség nem akkor dolgozik, amikor kéne

A müncheni Ludwig-Maximilian-University kutatói azt állítják, mindannyiunknak különböző biológiai órája (vagy úgynevezett kronotípusa) van és mindenkinek eszerint kellene élnie és napjait szerveznie, amitől egészségesebbek és boldogabbak lesznek. Ez azért is lenne annyira fontos, mert az emberek 80 százaléka dolgozik saját biológiai órája ellen, a társadalom és a munkáltatók pedig akkor akarnak minket ébren tartani, amikor még bőven aludnunk kellene - derül ki a Current Biology szaklapban publikált tanulmányukból.

Till Roenneberg professzor és kutatótársai egy müncheni acélgyár 114 dolgozóját vizsgálták több mint öt hónapon át - miután megvizsgálták alvásmintáikat és kiszámolták azt, hogy milyen alváselmaradásuk van, három csoport valamelyikébe helyezték őket. Ezek voltak a koránkelők, az éjszakai baglyok, illetve a köztesek. Műszakbeosztásukat is az alvásrendjükhöz is igazították. Emiatt a dolgozók képesek voltak többet aludni munkanapokon és kevesebbet aludtak szabadnapjaikon, mivel nem kellett ledolgozniuk alváslemaradásukat: ez duplán jó helyzetet eredményezett.


Emögött egy borzasztóan egyszerű jelenség rejlik: alvásritmusunk a Föld forgásának 24 órás mintájához igazodik, a fény váltakozásaihoz és ahhoz, hogy bőrünk miként és mennyire érzékeli a hőmérséklet változását. Ez a ritmus szabályozza ébrenléti óráinkat, alvásrendünket és anyagcserénket is és gyakorlatilag ez dönti el, hogy valaki éjszakai bagoly, vagy inkább koránkelő típus. A modern életkörülmények hatására azonban érezhetően saját biológiai óráink ellenében dolgozunk, anyagcsereproblémáink pedig hosszútávú egészségügyi problémákat okozhatnak.

Roenneberg professzor azt javasolja, hogy a munkáltatóknak független külsősökkel fel kéne méretniük, hogy dolgozóiknak mely munkaórák a legideálisabbak és biztosítaniuk kellene nekik a lehetőséget, hogy saját tempójuk szerint dolgozhassanak. Ez persze munkakörökön és számos külső tényezőn is múlik, de elmondása szerint az emberek 80 százaléka egy olyan munkatempóba van belekényszerítve, amely egyszerűen nem teszi őket produktívvá.

A témával kapcsolatban már tavaly is született egy kutatás a University College London falain belül. Vincent Walsh agykutató professzor akkor azt állította: délután egy 30-90 perces alvást lenne szükséges beiktatni a munkarendbe, ezzel is a hatékonyságot és az eredményességet lehetne fokozni.