A mozgás fontosságával tisztában vagyunk: a rendszeres sportolás hozzájárul az egészséges testkép kialakulásához, meggyorsítja a fogyást, feszesebbé teszi az izmokat (ezen keresztül pedig az egész testünket), jó kedvre derít, sőt még barátokat is szerezhetünk a futóedzések vagy az aerobik órák alatt. Az azonban jóval elfeledettebb tény, hogy a rendszeres mozgás a belső szerveinket, különösen a szívünket is edzi. A szív ugyanis maga egy nagy izom, melyet ugyanúgy formában kell tartani, mint egyéb izmainkat. Ha a szív elgyengül, akkor nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, azaz, nem tud elég energiát kifejteni, nem tudja elég oxigéndús vérrel ellátni a szerveket.
Milyen hatással van a mozgás a szívünkre?
Azt tehát eldöntöttük, hogy megmozgatjuk a szervezetünket, ezen keresztül a szívünket is. Pontosan hogyan hat a sport a kardiovaszkuláris rendszerre? Azonnali hatásokat mindannyian fel tudunk idézni: felgyorsul a szívverés, szaporábban vesszük a levegőt, kipirul az arc, elkezdünk izzadni. Ezen hatások azt mutatják, hogy a szívünk igazodik a kihíváshoz és képes ellátni a gyorsabb, keményebb munkával együtt járó feladatokat - azaz több oxigént juttat el a sejtekhez. Ezek a hatások azonban hamar el is múlnak. Vannak azonban olyan hatások, melyek hosszabb távon is megmaradnak.
A rendszeres testmozgás csökkenti a nyugalmi pulzust. Azaz a szívünk nemcsak erősebb, de hatékonyabb is lesz, nem kell annyit vernie ahhoz, hogy ugyanazt a pumpáló hatást elérje. Ennek köszönhető, hogy az élsportolóknak, atlétáknak jóval az átlag alatti a nyugalmi pulzusa: előfordulhat, hogy a szokásos 70-80 helyett csak ötvenet, sőt 40-et ver a szívük percenként. A nyugalmi pulzus csökkenésével és a szív hatékonyabbá válásával a hétköznapi feladatok is könnyebbé válnak, tehát az enyhébb kihívások nem késztetik olyan kemény teljesítményre a szervezetünket. Könnyebb lesz lépcsőt mászni, sétálni, felemelni egy nehéz csomagot vagy éppen a busz után futni!
Az erősebb szív erősebben is ver - ez logikus -, egy-egy szívdobbanással több vért tud átpumpálni saját magán. Így a vércsere is felgyorsul, a sejtjeink könnyebben jutnak friss, oxigéndús vérhez. Ez pedig meggyorsítja a sejtek működését, regenerációját. Ráadásul ez a szívre saját magára is igaz: minél többet sportol valaki, annál gyorsabban tud visszatérni a szívműködés valamilyen megerőltetés után a normál állapotba. Hogy ebből mi mit érzünk? Talán csak azt, hogy nemcsak a kimerültség jelentkezik lassabban, de rövidebb ideig is tart! Nem kell hosszasan pihegnünk a kanapén, ha egy hosszú munkanap után lépcsőzni kellett hazáig, vagy nem kapkodunk levegő után egy gyorsabb séta után sem!
A mozgás az erekre, érfalakra is jó hatással van: növeli azok feszességét, rugalmasságát, így sikerrel küzdhetünk a magas vérnyomás és a trombózis ellen. A sport megszünteti az érfalak gyulladását, segíti a plakkok eltávolítását is, csökken a magas koleszterinszint és az azzal összefüggő súlyos szövődmények, így a stroke veszélye is.
A szakmai ajánlások szerint ezeket az előnyös hatásokat már napi fél óra intenzív, de nem túl megterhelő mozgással elérhetjük. Nem kell rögtön a maratoni táv lefutásán gondolkoznunk: az intenzív séta, az úszás, a tánc, a kerékpározás, sőt még a kertészkedés vagy a takarítás is hozzájárulhat szívünk egészségének és erejének a megőrzéséhez!
