Közeledik szeptember 29-e a Szív Világnapja, amelynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a szívbetegségek kockázati tényezőinek csökkentésére. Például fontos a rendszeres testmozgás. A mozgás és az aktív sportolás az egészséges élet alappillére. Nemcsak a közérzetünk lesz jobb, a mozgás hatására nő az állóképességünk, izomzatunk megerősödik, megvastagodik, és jobban bírjuk mind a fizikai, mind a mentális terhelést. Talán nem gondolnánk, de ez a helyzet a szív izomzatával is. A fizikai aktivitás a szív izmaira is nagyobb megterhelést ró, hiszen a szervezet megnövekedett tápanyag- és oxigénigénye miatt felgyorsul a vérkeringés. A szív pedig alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és megnő az izomtömege.
"A sportszív nem veszélyes az egészségre, viszont fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, hogy a legapróbb elváltozást is időben felfedezhető legyen. Megtörténhet ugyanis, hogy az intenzív terhelés hatását nem bírja a szívünk, ami veszélyes szívritmuszavarhoz is vezethet. Rutinvizsgálatok során tájékoztassuk előre orvosunkat, hogy rendszeresen sportolunk, hiszen gyakori jele a sportszívnek az alacsony pulzusszám. Aki nem élsportoló, sőt, keveset és ritkán sportol, annak különösen érdemes elővigyázatosnak lenni. Gyakran ugyanis nem a szív ártalmatlan megnagyobbodásáról van szó, hanem kóros szívműködési panaszról, amelyet mielőbb ki kell vizsgáltatni, és meg kell kezdeni a kezelését" - figyelmeztetett dr. Fehér Anna kardiológus, a Budai Egészségközpont szakorvosa.
Intő jelek
A megterhelés nyomán megjelenő szapora szívverés teljesen természetes jelenség, ám ha nyugalmi helyzetben is többször felszökik a pulzus, az szívritmuszavarra is utalhat. Az indokolatlanul alacsony pulzusszámot se fogjuk az időjárásra, vagy az éppen aktuális lelki állapotunkra, minden esetben jobb orvoshoz fordulni!
A következőket feltétlenül érdemes szem előtt tartani:
▪ A magas vérnyomás rendkívüli igénybevételt jelent a szív számára, így kiemelten fontos a rendszeres ellenőrzés. A vérnyomást már régóta ellenőrizhetjük otthon is, a technikai újdonságoknak köszönhetően pedig még átfogóbb képet kaphatunk testünkről. A pulzusmérővel ellátott fitneszkarkötők például a nap 24 órájában rögzítik adatainkat.
▪ Fizikai terhelés mellet is mérhetjük pulzusunkat. Edzési pulzushatárunkat úgy tudjuk kiszámolni, ha a 220-ból kivonjuk az életkorunkat. Amatőr sportolók esetén ennél 80 százalékkal magasabb pulzusszám elérése nem ajánlott.
▪ A szív- és koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. Az életmód megváltoztatásával sokat tehetünk szívünk egészségéért!
▪ A túlsúly megsokszorozza a szívbetegségek kockázatát is, ezért is fontos törekedni a normális testsúly elérésére, megtartására.
▪ Fontos a rendszeres, legalább évente megismételt teljeskörű kardiológiai vizsgálaton való részvétel, hogy megbizonyosodjunk a szív helyes működéséről. A kardiológiai és sportkardiológiai mérések között különbség van, így aki rendszeresen sportol, annak érdemes lehet kivizsgáltatni magát sportszakorvossal is.
Forrás: Budai Egészségközpont