A 100 évesek titka

HáziPatika

A fiatal japánok annyira kimerültek, túlhajszoltak és stresszesek, hogy a kormány túlóratörvényt vezetett be az országban. Ezzel együtt azonban a világon sehol nincs annyi 100 éves, mégis életerős idős ember, mint náluk. Mit tanulhatnak a japán fiatalok és az európaiak a császárság szenioraitól?

A túlmunka miatti halálnak Japánban külön neve van: karoshi. A német focus.de szerint évente körülbelül 200-an vesztik életüket azért, mert túl sok időt töltenek az irodában és túl keveset fordítanak alvásra.

A fiatalon elszenvedett "karoshi" halál egyáltalán nem illik annak országnak a képébe, ahol a világon a legtovább élnek az emberek. A japánok átlagosan 84 éves korukban hunynak el, 2018 végén pedig 70 ezer százévest számoltak össze a felkelő nap országában. Többnyire asszonyok érik meg a 100. születésnapjukat.

A legtöbben közülük Kanagawa és Okinawa tartomány lakosai. Azt, hogy mi teszi olyan különlegessé a vidékies Okinawa lakóit, és hogy mit tanulhatnak tőlük a világ többi részén élők, évek óta próbálják megfejteni a tudósok. Végül 5 fontos tényezővel határozták meg, mi is a hosszú és egészséges élet titka.

2018-ban 70.000 százéves ember élt Japánban.
2018-ban 70 ezer százéves ember élt Japánban. Fotó: 123rf

Maradjunk karcsúak a japán diéta segítségével

A tradicionális japán konyha - főleg az Okinawa-szigeteken - megfelel annak, amelyet év elején az Eat-Lancet-Komission nevű, neves tudósokból álló nemzetközi szervezet is példaértékűnek minősített. Mert olyan szokásokból áll, amelyek nemcsak az egészségünkre hatnak pozitívan, hanem lecsökkentik a táplálkozásunk miatti negatív ökológiai következményeket is.

Így néz ki a sokak által dicsért, az életet is meghosszabbító Okinawa-diéta:

  • Zöldségekben és szójából készült termékekben, halakban és tenger gyümölcseiben, rizsben és zöld teában gazdag;
  • Tele van Omega-3 zsírsavakkal, antioxidánsokkal és vitaminokkal;
  • Kevés húst, zsírt és cukrot tartalmaz;
  • A fogásoknak magas a szénhidrát- és alacsony a kalóriatartalma.

Ezen kívül a szigetlakók a "hara hachi bu" szabályhoz is tartják magukat. Ez azt jelenti, hogy amint 80 százalékban jóllakottnak érzik magukat, abbahagyják az evést. Ez a táplálkozási alapelv - a nyugati "All you can eat", azaz a korlátlan ételfogyasztás elvével ellentétben - már önmagában is elég ahhoz, hogy tovább élhessünk.

Japán szokás az is, hogy ébredés után vizet kell inni. Kattintson ide a részletekért!

Életünk végéig dolgozzunk, és maradjunk aktívak

A japán ideál az, ha az idősek fizikailag is aktívak. Ráadásul azok, akik vidéken élnek, többnyire önellátók. Az öreg halászok és földművelők Okinawán ezért jellemzően tevékenyen élnek. A kerti munka pedig nemcsak boldoggá tesz, hanem kiváló testmozgás is. Az idősek szívesen űznek olyan energetizáló sportágakat is, mint a qi gong vagy a tai chi. És aki egy életen keresztül olyan harcművészetekkel foglalkozott, mint a judo, jiu jitsu, karate, aikido vagy kendo, nyilván addig folytatja, ameddig csak az ereje engedi. Ez is rendkívül hasznos, mert a távol-keleti mozgásformák nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is karban tartják.

Milyen jótékony hatásai vannak a távol-keleti harcművészeteknek? Korábbi cikkünkből kiderült!

Tartozzunk egy közösségbe

Japánban a családnak kiemelkedően fontos szerepe van, sok idős ember tölti utolsó éveit védelmező családi körben. Itt ugyanis magától értetődő módon segítséget kapnak minden nehéz élethelyzetben. Többen közülük önkénteskednek, vagy más elfoglaltságot keresnek maguknak, mert szerintük az az érzés, hogy "szükség van rájuk", hogy a társadalom számára hasznosak, nem mérhető az évek számában. Abban egyébként a kutatók is egyetértenek, hogy ahol a családok, vagy baráti körök erős köteléket képeznek, ritkábban jelennek meg az időskori betegségek, mint az izoláltan élő magányos embereknél.

Japánban elterjedt a terápiás célú úgynevezett "erdőfürdő".
Japánban elterjedt a terápiás célú úgynevezett "erdőfürdő". Fotó: 123rf

Töltődjünk fel az úgynevezett "erdőfürdő"-vel

Az erdő erejét a japánok már sokkal korábban elkezdték használni, mint ahogy a nyugati wellness irányzatok felfedezték maguknak. Az úgynevezett "erdőfürdő", japánul 'shinrin yoku" lényege, hogy merüljünk el az erdő szépségében, és élvezzük minden érzékünkkel. Tehát hogy lélegezzük be a fák illatával megtelt levegőt, szemléljük meg, hogy tör át a fény a levelek között, és érezzük, milyen puha a talaj a lábunk alatt. A "shinrin yoku"-t a japán mezőgazdasági minisztérium már a 80-es években elkezdte népszerűsíteni. Időközben több úgynevezett "erdőfürdő"-centrumot is létesítettek, a japán egyetemeken az orvosok szakosodhatnak "erdőgyógyászat"-ra is, az Akasawa nemzeti pihenőerdőt pedig évente több mint százezren látogatják.


Stresszmentesítsünk forró vízben

A forró fürdőt, vagy ejtőzést a medencében a nyugati kultúrában is a test és lélek kényeztetéseként tartják számon. Japánban különleges tradíciója van a kiadós, hosszú fürdőnek. Az "onsen" elnevezésű régi japán gőzfürdő nyugtató rituáléját a legidősebbek is előszeretettel gyakorolják - nemek szerint elkülönítve, meztelenül. A forró fürdővízben, amely élénkíti a vérkeringést, tökéletesen meg tudnak szabadulni minden stressztől.

Értékelje a cikket!

 
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban kedden délelőtt a változó felhőzet mellett több órás napsütésre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag