Az mentheti meg a szívrohamtól, amire nem is gondolt

A Daily Mail brit napilap értesülései szerint az apró, hajcsavaróra emlékeztető csöveket a beszűkült, vagy elzáródott artériákba helyezik be, hogy kitágítsák azokat. Munkájuk végeztével a csövek néhány hónap múlva felszívódnak.

Ha a szívet tápláló erekben túl sok zsír rakódik le, beszűkülnek, így növekszik a bennük áramló vér nyomása. A vér hiánya jellegzetes mellkasi fájdalmat okoz. Az érintetteket gliceril trinitráttal kezelik, amely kitágítja az ereket az anginás rohamok idején. Azonban azoknál, akiknél nincs kimutatható hatása a kezelésnek, sebészeti beavatkozásra van szükség.

Ilyenkor egy úgynevezett ballont ültetnek be az elzáródott artériába, amelyet felfújva kitágítják az eret és megszüntetik a zsíros lerakodást. Utána egy sztentnek nevezett, fémből készült spirált helyeznek az artériába, amely megakadályozza az ér jövőbeni beszűkülését.

Ennek az eszköznek azonban megvan a hátránya, amelyet sztent trombózisként ismernek: ilyenkor maga a spirál tömődik el egy beakadó vérrög miatt, ez pedig akár szívrohamot is eredményezhet. Ennek megakadályozására a pácienseknek vérhígító készítményeket adnak, ez azonban további mellékhatásokkal - túlzott vérzés, könnyen megnyíló sebek, fejfájás, hát-, és mellkasifájdalom- járhatnak. A spirál miatt az artéria ráadásul elveszíti rugalmasságát, növekszik a gyulladás veszélye, illetve, mivel fémből van, zavarokat okozhat a későbbi képalkotó vizsgálatok során.

Az új típusú, tápiókából készülő csövek egyszerre tágítják az elzáródott, beszűkölt ereket, illetve a sirolimus nevű gyógyszer segítségével megakadályozzák jövőbeni lerakódások kialakulását. Néhány hónap múlva, a kezelés lezárása után a csövecskék maguktól lebomlanak, így csökken a vérrögképződés kialakulásának kockázata.


A tápiókakeményítőből és nádcukorból készülő csöveket jelenleg 30 páciensen tesztelik a kínai Csejiang egyetemen. A kutatásnak egyébként egy nem várt pozitív "mellékhatása" is volt: a kutatók rájöttek, hogy a szívkoszorúerekben található sejtek segítségével hatékonyan gyógyítható a sérült szívizomszövet. Az amerikai Vanderbilt egyetem kutatói szerint ezek a sejtek őssejtekként képesek viselkedni, ezáltal létrehozva a szívizomszövetben megsérült sejtek utódait.

A módszert egyelőre csak egereken tesztelték, de ha az eredmények biztatóak, a jövőben számos szívproblémára kínálhatnak megoldást az öregedéstől a diabéteszig.