A különféle húsok hatásai

A szakértők régóta tudják, hogy a feldolgozott húskészítmények növelhetik a kardiovaszkuláris betegségek és a korai halálozás kockázatát, de vajon mi a helyzet a fel nem dolgozott húsokkal, halakkal, szárnyasokkal?

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a feldolgozott húsáruk - mint a bacon, a virsli, a kolbász, és egyéb felvágottak - fogyasztása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatát. Ennek oka alapvetően az, hogy ezekben az élelmiszerekben nagyobb mennyiségben vannak telített zsírok, tartósítószerek, valamint . Néhány kutatás a közelmúltban arra is rávilágított, hogy már kis mennyiségben fogyasztva is ártalmasak lehetnek ezek az ételek.

No, de mi a helyzet a feldolgozatlan vörös húsokkal, a baromfival vagy a hallal? Ezek befolyásolják-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az élettartamot, s ha igen, akkor hogyan?

húsok, vörös hús, baromfi, hal
Melyik a legegészségesebb hús? Fotó: Getty Images

A kutatások ezekkel kapcsolatban vegyesebb képet mutatnak, főképp mert a legtöbb eltérő metodikával és részben, vagy teljesen eltérő csoportokat tanulmányozva született, így az összevetésük is nehézkes. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, az Ithaca-i Cornell Egyetem tudósai Victor W. Zhong vezetésével hat korábbi kutatás eredményét összesítették a JAMA Internal Medicine folyóiratban, amit a Medical News Today szemlézett.

Mennyi "egy adag"?

Ahhoz, hogy közös nevezőre hozzák a különböző tanulmányok és az abban részt vevők adatait, néhány fontos tényezőt rögzítenie kellett a kutatóknak. Például a mostani összefoglaló elemzésben a részvevőket Zhong és csapata úgy vizsgálta, mint 29 682 amerikai felnőtt csoportját, akiknek semmilyen kardiovaszkuláris betegségük nem volt a vizsgálat kezdetén. Az alanyok 44 százaléka férfi, 31 százaléka pedig színes bőrű - ismerteti a cikk, melyből az is kiderült, a korábbi tanulmányok kutatói 1985 és 2002 között rögzítették a résztvevők étkezési naplóit és 30 évig követték őket klinikailag, egészen 2016. augusztus 31-ig.

Az átlag követési idő 19 év volt, ami alatt 6963 keringési betegséget, valamint 8875 halálesetet rögzítettek. A szív- és érrendszeri esetek 38,6 százaléka szívkoszorúér-betegség, 25 százaléka stroke, 34 százaléka pedig szívelégtelenség volt.

Most, hogy a vizsgálat alanyait jobban megismerhettük, fontos leszögezni, hogy mit tekintettek Zhongék "egy adagnak". Ehhez az úgynevezett Willett-skálát használták, aminek alapján egy adag feldolgozatlan vörös hús vagy baromfi 4 uncia, azaz 113,4 gramm, míg egy adag hal 3 uncia, azaz 85 gramm. A feldolgozott húsok esetében 1 adag jelenthet például 2 szelet bacont, 2 apró kolbászkát, vagy egy hot-dog virslit. Az összes résztvevő minden étkezési naplóját elemezve a kutatók kiszámolták, feldolgozott hústermékekből 1,5, vörös húsból 3, baromfiból 2, míg halból átlag 1,6 adagot fogyasztott egy ember egy hét alatt.

A férfiak többször esznek így

Összehasonlítva az említett 4 élelmiszertípust ritkábban és gyakrabban fogyasztókat a tanulmány szerzői az alábbi megállapításra jutottak az utóbbi csoport tagjairól: 

  • jellemzően fiatalabbak és férfiak 
  • nem spanyol-ajkú feketék
  • dohányosok, diabétesszel, magasabb testtömeg-index-szel (BMI), magasabb a rossz koleszterinszintjük és több alkoholt is fogyasztanak
  • alacsony a jó koleszterinszintjük (HDL) és alacsonyabb tápértékű ételeket fogyasztanak
  • nagyobb náluk a kardiovaszkuláris betegségek és a bármely okból bekövetkező halál kockázata 

A kutatók az elmúlt 30 évben azt vizsgálták, mi a relatív és az abszolút kockázata a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának és a bármely más okból bekövetkező haláloknak azok között, akik különböző mennyiségben fogyasztják a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsokat, baromfit és halakat. Kiszámolták, hogy heti két adaggal több egy-egy típusból milyen kockázatokat rejt.

Akár 7 százalékkal nagyobb a relatív kockázat

Zhong és csapata megállapításaikat ekképpen foglalta össze: "mind a feldolgozott és nem feldolgozott vörös húsok, vagy baromfi jól látható összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségekkel, de a hal nem". Még pontosabban, a kardiovaszkuláris és egyéb okból bekövetkező halálesetek relatív kockázata 3-7 százalékkal nagyobb, az abszolút kockázatnövekedés pedig 2 százalék feletti a 30 éves utánkövetési periódust vizsgálva.

De még ennél is tovább mentek az adatok részletezésében: az átlaghoz képest heti két adaggal több feldolgozott húskészítmény fogyasztása 3 százalékkal növeli a korai halálozás kockázatát azokhoz mérten, akik nem fogyasztanak ilyen élelmiszert. Ugyanerre a megállapításra jutottak a feldolgozatlan húsok esetében is, heti plusz két adaggal kalkulálva. A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásánál pedig, még ennél is nagyobb a relatív kockázat növekedése: heti plusz két adat feldolgozott húsáru esetén 7, nem feldolgozott húsok esetén 3 százalékkal nagyobb az esélye, hogy valakinél kialakul szív- és érrendszeri betegség vagy halál.

Ha a baromfifogyasztás mértékét heti két adaggal emelték, az 4 százalékkal növelte a kockázatot, míg a halak fogyasztását nem tudták kapcsolatba hozni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával. "Az emberek, akik több adagot is esznek egy héten, nagyobb kockázattal számolhatnak" - tették hozzá.

Még több kutatás kellene a pontosabb eredményhez

A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, mivel az étrendi adatokat önbevallás alapján rögzítették, így azok pontatlanok lehetnek. Nincsenek továbbá olyan adatok sem a most összehasonlított vizsgálatokban, melyek utalnának a húsok elkészítésének módjára, már pedig az befolyásolhatja az egészségügyi eredményeket. Az, hogy vizsgálat ideje alatt valaki egy adott diétát követett, nem jelenti, hogy később, a klinikai megfigyelés évei során ezen nem változtathatott - tették még hozzá. Azt is leszögezték, hogy ezek az adatok felnőtt amerikai emberekre korlátozódnak.


Zhong és csapata pedig ekképp fogalmazta meg konklúzióját: "mivel az emberek többsége napi vagy heti szinten fogyasztja a vizsgált négyféle ételtípust, így a tanulmány eredményei hatással lehetnek a közegészségügyre azáltal, hogy módosulnak az étkezési szokások".


Az eredeti tanulmány 2020. február 3-án jelent meg a JAMA Internal Medicine folyóiratban.

Forrás: Medical News Today

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők is lesznek az égen, ezekből heéyenként előfordulhatnak futó záporok.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag