Az érrendszer szervezetünk mozgatórugója, megbetegedése, roncsolódása komoly, életveszélyes betegségekhez és életminőségünk romlásához vezethet.
A koszorúér-betegségek
Az érrendszer betegségei érinthetik az artériás és a vénás oldalt, valamint a nyirokrendszert is. Az artériás betegségek közül a szívet károsítók a koszorúér betegségek . Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát, illetve az ennek talaján kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani.
Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes, de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet a szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat és hirtelen szívhalált is.
Az agyér-betegség
Szintén az artériás oldalon okoznak gondot az agyér-betegségek, mint a stroke, vagy a TIA . A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik.
Érszűkület
Az artériás betegségek érinthetik a végtagokat is, ilyenkor érelmeszesedésről , vagy érszűkületről beszélünk. Az érszűkületet akkor tekintjük klinikailag jelentősnek, ha az ér átmérőjének csökkenése 70 százalék felett van. Ennél kisebb fokú szűkület jellemzően nem okoz tüneteket.
Trombózis és visszértágulat
A vénás oldalon két jelentős betegséget különíthetünk el: a trombózist és a visszértágulatot. A mélyvénás trombózis vérrögképződést jelent a mélyen fekvő vénákban. Amíg a vérrög kötőszövetesen nem szervül, életveszélyes szövődmény - például tüdőembólia - forrása lehet.
A visszértágulat egy vénaszakasz folyamatos tágulata, melyet az érfal elváltozása kísér. A nőknél igen gyakori alsó végtagi visszértágulatnak az esztétikai problémákon, az esetleges fájdalom- és nehézségérzésen túl egyéb következményei is lehetnek. Ilyenek például a bőrviszketés, a bőrgyulladások, a bőr alatti szövetek gyulladásai, a lábszárfekély, a felszínes visszérgyulladás. Az aranyeres panaszok is ide tartoznak. Az érrendszer betegségei közé tartoznak végül a nyirokrendszert érintő elváltozások is, amelyek a vénás keringési zavart ronthatják.
Legjobban: