-2° - +8°
Kettős front

Tud-e segíteni a betegjogi képviselő?

A betegjogokat 1997-ben fogalmazták meg törvényi szinten. Érvényesítésükön a 2000. július elseje óta működő betegjogi képviselői rendszer őrködik. Van-e kézzelfogható haszna, vagy pusztán egy hivatal a sok közül?

Betegek jogok nélkül?

A magyar országgyűlés 1997-ben fogadta el az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvényt, mely 1998. január elsején lépett hatályba. A törvény a betegek önrendelkezéshez való jogához kapcsolódva további betegjogokat fogalmaz meg, egyben megteremtette a betegjogi képviselő intézményét, melyet a 77/1999. (XII. 29.) sz. egészségügyi miniszteri rendelet részletesen szabályoz. 2000. július elsején 54 képviselő kezdte meg működését, akkor még az ÁNTSZ kötelékében. Köztük Szűcsné Dóczi Zsuzsanna, Zala megye egyik betegjogi képviselője.

Hogyan vállalkozhatott fiatal pályakezdőként e merész feladatra, hogy mintegy orvos és beteg közé ékelődve végezze feladatát?
Akkor még nem tudtam, mire vállalkozom. Nekünk kellett kitaposni az utat az elmúlt nyolc év alatt. Meg kellett magunkat ismertetni, és elfogadtatni magát az intézményt. Kezdetben nagyon nehéz volt, sokan egyszerűen nem fogadták el létezését. Ma már ismernek, a munkafeltételek lényegesen jobbak; a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány - röviden BEGYKA - működésével 2004. április elsején megteremtődött a szakmai háttér. A közalapítványnál a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi szakreferens segítségére is támaszkodhatunk. Az ő feladatuk munkánk ellenőrzése, koordinálása, segítése és a továbbképzés.

Feladatok

Hasznos címek

A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya. Irányításáért az egészségügyi miniszter felel. A közalapítvány felügyelőbizottságának és kuratóriumának tagjait a kormány bízza meg. A kuratórium elnöke Dr. Csehák Judit. Bővebb információt, az ország valamennyi betegjogi képviselőjének elérhetőségét a www.jogvedok.hu oldalon találhat.

A betegjogi képviselők a közalapítvány alkalmazásában állnak, és tevékenykednek, a kórháznak, rendelőnek pedig kötelessége munkahelyet, fogadószobát biztosítani számukra, közzétenni elérhetőségüket. A képviselők ellátják a betegek törvényi jogainak védelmét, segítik őket azok megismerésében és érvényesítésében, hogy hozzájussanak az egészségügyben róluk készülő adatokhoz, dokumentumokhoz, segítenek az ezzel kapcsolatos kérdések feltevésében, panaszaik megfogalmazásában. A beteg írásos meghatalmazása alapján panaszt tehetnek, és eljárhatnak az illetékes hatóságnál.
Tévedés volna azt hinni, hogy ezzel csak nehezítik az orvosok munkáját. Rendszeresen tájékoztatják az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, a változásokról, a betegjogok érvényesüléséről intézményükben. Ha az érdekvédő jogsértő gyakorlatra, hiányosságokra bukkan, köteles felhívni erre a szolgáltató részéről a felelős figyelmét, illetve javaslatot tesz ezek orvoslására. Ha nem járna sikerrel, az illetékes felettes szervhez fordul. Ő az, aki - természetesen az ellátást nem zavarva - bemehet a beteg számára zárt ajtók mögé, betekinthet az iratokba, és hivatalánál fogva kérdezhet, amennyit csak szükséges. Természetesen, akárcsak az orvosokra, az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket neki is be kell tartania. Ha a beteg a betegjogi képviselőn keresztül panasszal él, az egészségügyi szolgáltató vezetőjének, illetve a fenntartónak 30 munkanapon belül kell megvizsgálnia az ügyet, és érdemi választ adni.

Kikre bízzuk ügyeinket?

A betegjogi képviselő függetlenségét és pártatlanságát garantálja, hogy nem az egészségügyi intézmény, hanem a közalapítvány alkalmazásában áll. A munkakör ellátásához meghatározott egyetemi vagy főiskolai végzettség, ötéves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet és egy féléves, vizsgához kötött tanfolyam elvégzése szükséges. Jogászok, államigazgatási szakemberek egészségügyi végzettségűek, közgazdászok, tanárok intézik az ügyeket. Vajon elég-e egyik vagy másik végzettség e komplex feladatkör ellátásához?
Zsuzsanna végzettsége szerint eredetileg pedagógus, majd államigazgatási szakemberként diplomázott, rövidesen az ELTE-n jogászként is végez.

Nem okozott nehézséget az orvosi végzettség hiánya? Mennyire fogadják el az orvosok?
Családomban van egészségügyi háttér, bár igaz, hogy én magam nem vagyok orvos. Ez azonban nem okozott problémát. Amikor a beteg szakmai kérdésekben fordul hozzám, először mindig magát az orvost kérdezem és hallgatom meg, s ha szükséges, a szakfőorvosi rendszeren keresztül más orvos is felkérhető véleményalkotásra. Az orvosok inkább örülnek a munkámnak, mert segítek nekik a tájékozódásban a jogszabályok között. Talán inkább az idősebb generációra jellemző, hogy betegükkel hagyományos paternalista viszonyban vannak; szeretnék ők eldönteni, mit mondanak el, és mit nem. Az 1997-es egészségügyi törvény óta azonban az orvost tájékoztatási kötelezettség terheli, mindig az egyénre szabott, teljes körű tájékoztatást kell adnia.

Terjed a BEGYKA?

Egyelőre nem. Mindössze félszáz betegjogi képviselő működik az országban, s várhatóan ez nem is változik. Általában több intézmény tartozik egy képviselőhöz, sokuknak öt-hat kórházat is el kell látnia. Ebből kifolyólag a képviselő rendszerint mindössze egy-két órát tud eltölteni egy kórházban, és olykor csak a minimálisan előírt heti egyetlen alkalommal. Így a betegjogok szószólója nem mindig érhető el azonnal. Egész Zalában 2004. szeptembere óta mindössze két betegjogi képviselő működik, mindketten félállásban.

Mennyire elfoglalt fogadóórák idején?
Ó, mire én megérkezem a fogadóórára, sorban ülve várnak a betegek, előre bejelentkeznek. Kevés az idő, pedig a segítségre szorulók száma folyamatosan nő. Részmunkaidőben, napi 4 órában dolgozom, de bármennyiben lehetne. Csak az főállású, aki egy teljes megyét egyedül lát el. Hetente 8, havi 33 fogadóórát tartok, a többi idő marad ügyintézésre, továbbképzésre, beszámolók készítésére és meghallgatására, országos értekezletekre, hívnak nyugdíjasklubokba, egyesületekhez, hogy tájékoztassunk, előadásokat tartsunk. Sokkal több tájékoztatásra is lenne igény.
Az egészségügyi reform kapcsán az elmúlt évben 30%-kal nőtt a betegforgalom és a panaszok száma. A változások idején mindig nő a bizonytalanság. Olyan gyorsan változtak a jogszabályok, hogy nekünk is nehéz volt velük lépést tartani, hát még az egészségügyieknek vagy a betegeknek. Ugyanakkor az orvosszakmai színvonal a rendszerváltozás óta folyamatosan nő. A szolgáltatás minősége, a műszerezettség egyre jobb. A legtöbb panasz az emberi méltóság megsértése folytán vagy a félretájékoztatás nyomán születik. Sajnos a média is félretájékoztatott, de az egészségügyi szakdolgozók sem szolgáltak mindig pontos információkkal.

"A bizalom fél gyógyulás"

Mennyire jogosak a panaszok és milyen az eredményesen megoldott problémák aránya? Általában elfogadják a betegek a betegjogi képviselő javaslatait?
Orvosszakmai kérdésekben általában rendben folynak a dolgok, de a betegnek sokszor igaza van abban, hogy nem megfelelő a tájékoztatás. A legtöbb vitás helyzet egyértelműen ebből fakad. Főiskolás szakdolgozóimmal minden évben végzünk felmérést a betegjogi tájékozottság szintjéről. Az értelmiségiek, internet-hozzáféréssel rendelkezők jól informáltak. A szülők is igyekeznek előre megtudni, mi vár rájuk és gyermekükre, de általában az a jellemző, hogy utólag tájékozódnak az emberek.
Egyre több a jogos panasz, hogy az orvosok nem megfelelő hangnemet használnak, kevés időt szánnak a betegre. A betegek többnyire elfogadják a kialakult álláspontomat. Ha a beteg bízik az orvosban, az már fél gyógyulás. Itt Zalában, az aprófalvas területen az emberek félnek a retorziótól, kevésbé jönnek segítségért. Sajnos érezhető az is, hogy az orvos-beteg viszonyra a korábbi bizalom helyett mindinkább a bizalmatlanság jellemző. Fakad ez abból is, hogy az orvosok sem bíznak egymásban, egymásról, egymás munkájáról sem feltétlenül mondanak jót. A magam részéről igyekszem a bizalmat erősíteni, pont a gyógyulás érdekében.
Minden évben van egy-két alkalom, hogy a beteg elégedetlen a betegjogi képviselővel. Főként, ha az Egészségbiztosítási Felügyelettől is az jön vissza, hogy nem megalapozott a panasza, és csak bírósághoz fordulhat. Többnyire azonban pusztán attól, hogy foglalkoznak a panasszal, meghallgatják a sérelmet, meg is oldódnak a dolgok.

Élvezik a bizalmunkat

A közalapítvány 2007. őszén végzett felméréséből egyértelműen kiderül, hogy jogaik érvényesítésével kapcsolatban a betegek bíznak a betegjogi képviselőkben. A gyakorló jogvédő arra a kérdésemre, hogy munkájában mit tart a legnehezebbnek a mindennapokban, elmondta:
"Azt, amikor nem tudok, mert jogi eszközökkel nem lehet segíteni, és emberi tragédiákat kell végighallgatni. Próbálok úgy beszélni, hogy közben ne azt érezzék, hogy a sajnálat szól belőlem."

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

január 13. - január 19.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
12 370
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
0, +8 °C
Minimum:
-2, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag