Összeomlóban az európai nyugdíjrendszer

Az évszázad közepére majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz, amire a fejlettebb országok ellátórendszere sincs kellőképpen felkészülve. Magyarországon száz munkaképes korú emberre 49 nyugdíjas jut majd, ami nem is számít kiugró számnak Európában.

Európa minden országában nőtt a születéskor várható élettartam az utóbbi harminc évben. Nagy különbség van azonban a tagországok között, egy francia ember például jóval hosszabb és egészségesebb életre számíthat, mint egy magyar. A tendencia a következő időszakban még fel is gyorsul, ahogy a háború után született "baby boom" generáció egyre nagyobb arányban éri el a nyugdíjas kort. Az Eurostat napokban megjelent, Ageing Europe című kiadványa szerint 2050-re Európa lakosságának 28,5 százaléka 65 év feletti ember lesz, és a félmilliót is meghaladja a százévesnél idősebbek száma. Ez pedig a tagországokat olyan gazdasági és egészségügyi kihívás elé állítja, amelyre egyelőre nincs biztos megoldásunk.

Egymillió magyar tűnhet el 2030-ig

Magyarországon 1981 óta csökken a népességszám, és bár az utóbbi évek politikai intézkedései nagy hangsúlyt fektettek a születésszám növelésére, ez önmagában kis eséllyel tudja csak megfordítani a tendenciát. Tanulhatunk valamit a Ratkó-korszak politikájából, a népességüket megtartó kelet-európai országoktól, vagy a sokasodó nyugat-európaiaktól? Szakértőt kérdeztünk - kattintson!

Ötször annyian élik meg a századik születésnapjukat

Az EU 28 tagállamában jelenleg nagyjából 512 millió ember él, és a következő évtizedekben még lassú mértékű növekedés várható, egészen 2044-ig, amikor várhatóan 525 millió lesz az EU népessége. Ezt követően nem csak a népességszám kezd drasztikusan csökkenni, de a korosztályok eloszlása is jelentősen megváltozik. Legnagyobb mértékben az idősek aránya nő meg a társadalmon belül: a nyugdíjas (65 év feletti) korosztály száma a jelenlegi 101 millióról 2050-ig 149 millióra emelkedik. A legöregebb, száz évnél is idősebb korosztály pedig az ötszörösére nő a következő évtizedekben, a jelenlegi 106 ezerről 2050-ig több mint félmillióra.

2050-re majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz. Fotó: iStock
2050-re majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz. Fotó: iStock

Nemek tekintetében jelenleg is komoly különbségek vannak a születéskor várható élettartam tekintetében, nálunk például egy átlagos férfi jelenleg 72 évig élhet, míg egy nő 79 évre számíthat. Ha nincs is mindenhol ilyen nagy különbség a két nem között, a nők világszerte hosszabb életre számíthatnak. Ez a különbség azonban várhatóan csökkenni fog, az egészségügyi ellátás fejlődésével a férfiak is egyre nagyobb arányban élhetik meg az időskort.

Legnagyobb mértékben Lengyelországban, Szlovákiában, Máltán és Cipruson öregszik majd a társadalom, ezekben az országokban a társadalom medián életkora (vagyis az életkor középértéke) 8 évvel lesz magasabb 2050-re. A fejlettebb, nyugati társadalmak elöregedése lassabb ütemet diktál: Németországban, Franciaországban, Dániában és Belgiumban három évnél is kevesebbet öregszik majd a társadalom ugyanebben az időszakban. Magyarországon 43-ról 48-ra emelkedik emelkedik a mediánéletkor, így az európai elöregedési lista középmezőnyében említ meg minket a jelentés. A legfiatalabb ekkor a svéd nemzet lesz majd, ahol a következő évtizedekben gyakorlatilag alig nő majd a medián életkor.

Az EU-s országok medián életkorának változása. Forrás: Eurostat
Az EU-s országok medián életkorának változása 1990, 2018 és 2050 között. Forrás: Eurostat

Száz munkaképes korúra 65 nyugdíjas

A népességtudományi kutatóintézetek gyakran szemléltetik a társadalmak elöregedését az úgynevezett időskori függőségi rátával, amely azt mutatja, hogy egy munkaképes korú lakosra hány nyugdíjas korú jut. A tavalyi évben ez az arány EU-s szinten 30 százalék volt, azaz 100 munkaképes korú emberre nagyjából 30 nyugdíjas jutott. Magyarországon egyébként az átlagnál még kicsit jobb is a helyzet, nálunk 28 idős személyt tart el 100 munkaképes korú, míg a görögöknél 33,6, az olaszoknál pedig majdnem 35 ez az arány.

A társadalmi korfa átrajzolódásával azonban ez az arány is sokat változik, az Eurostat szerint Magyarországon 49 százalékra emelkedik a függőségi ráta, ami nagyjából az uniós átlagnak felel majd meg. A mediterrán országokban (Olaszország, Portugália, Görögország) az évszázad közepére 64-65 idős juthat 100 munkaképes korú emberre, ami a jelenlegi szociális és egészségügyi ellátórendszereket megoldhatatlannak tűnő problémák elé állítja majd.

Hány évre számíthat még egy 65 évet betöltött férfi és nő az alábbi országokban? Forrás: Eurostat
Hány évre számíthat még egy 65 évet betöltött férfi és nő az alábbi országokban? Forrás: Eurostat

A magyar nyugdíjasok élnek a legkisebb helyen

A legtöbb ember egy csendes, vidéki házban képzelné el a nyugdíjas éveit, kevés kivételtől (Lengyelország, Szlovákia és Belgium) eltekintve az EU-s országok idősei is nagyobb arányban élnek falvakban vagy kisvárosokban. A jobb közlekedés és a szolgáltatások magasabb színvonala miatt sok idős választaná a várost. Hogy mégsem teszi, az két fő okra vezethető vissza: vagy nem engedheti meg magának a drágább városi életet, vagy pedig nem is szorul rá, mert a kisebb településen is van orvos, bolt és minden olyan szolgáltatás, ami megkönnyítené az életét. Ez utóbbinak tudható be, hogy a leggazdagabb országokban (Egyesült Királyság, Hollandia vagy Franciaország) is nagyobb arányban élnek vidéken az idősek. A társadalmi korfa változásával az idősebbek is nagyobb arányban válnak városlakóvá, ez a folyamat a következő évtizedekben felgyorsulhat.

Az Eurostat adataiból még egy szomorú magyar statisztika olvasható ki: az egy idősre jutó szobaszámok tekintetében az uniós országok sereghajtói között vagyunk. Egy nyugdíjas pár alkotta átlagos háztartásra kevesebb, mint másfél szoba jut fejenként, a lettekkel holtversenyben utolsók vagyunk. Az egyedül élő magyar nyugdíjasokra már körülbelül két és fél szoba jut átlagosan, amiben a lettek mellett már a lengyeleket is megelőzzük. Összehasonlításképpen: egy egyedül élő máltai és ír nyugdíjasra átlagosan több mint öt szoba jut. Az időskori szegénység kockázata az EU-s országok között nálunk az egyik legmagasabb, az eddig használt, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer pedig fenntarthatatlannak tűnik a nyugdíjkifizetések és egészségügyi ellátások költségeinek ilyen drámai növekedése mellett.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+8, +14 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban pénteken délelőtt nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, de keleten többfelé még borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag