Működik-e a védőernyőnk? (x)

Már születésünk után gyorsan megkapjuk a védőoltások "alapkészletét", később egy nagyon szisztematikusan kidolgozott rendszer alapján történnek a kötelező oltások, néhány esetben pedig választhatók is. A védőoltást megkapjuk, és életünk végéig biztosítva vagyunk arról, hogy nem kaphatjuk el azokat a fertőzéseket, amelyekre beoltottak. Vagy mégsem teljesen így van?

Dr. Latkóczy Krisztina, a SYNLAB Mikrobiológiai diagnosztikai igazgatója, a védőoltások egy kevésbé ismert oldaláról mesélt nekünk.

Igen, valóban kevésbé köztudomású a védőoltások ilyen megközelítése. A megkapott védőoltás eredménye lehet, hogy antitestek tudnak termelődni a szervezetünkben, ami majd egy leendő fertőzés esetén megvéd minket és már nem kapjuk el az adott betegséget. Ahhoz viszont, hogy ez a védőszerep kialakulhasson, megfelelően hatni kell az adott védőoltásnak. Sajnos az oltások soha nem lehetnek 100 százalékban hatékonyak. Akár az oltóanyag megfelelőségétől, de leginkább a páciens adott állapotától is függhet a hatásosságuk. Ez az immunállapot aktuális státuszát jelenti többnyire. Ha nem a megfelelő időpontban történik az oltás, akkor lehetséges, hogy nem alakul ki a megfelelő védettség, vagy éppen az idő teltével csökken a védő hatása is.

védőoltás

Tehát fennállhat a megbetegedés esélye akkor is, ha beoltottak ellene?

A saját oltottságunkon kívül létezik egy úgynevezett "nyájimmunitás", amely azt jelenti, hogy ha a környezetünkben élők védettséggel rendelkeznek, akkor a fertőzés eleve nem tud átjutni a szervezetünkbe, a környezetünk megfelelő védettsége miatt. Magyarországon a lakosság teljes körű oltottsága miatt védve van a népesség, hiszen hazánkban kifejezetten nagy az oltási fegyelem. A probléma egyénileg ott van, hogy ha valakinél mégsem alakul ki, vagy elmúlik a megfelelő védettség, így fogékony lesz a fertőzésre. Ha egy fogékony illető olyan területre megy országunkon kívül, ahol a fertőződés lehetősége fennáll (endémiás terület), sok fertőzöttel találkozhat, akár ő maga is meg tud betegedni; illetve egy behurcolt megbetegedés őt is megfertőzheti.

Van mód arra, hogy ellenőrizzük a saját védettségünket? Például, hogy védett vagyok-e a diftéria ellen?

Igen, erre természetesen van mód a SYNLAB laboratóriumában, viszont tapasztalataink alapján kevésbé ismert ez a lehetőség. Egy-egy adott oltás esetén azt az antitestet vizsgáljuk, amely az immunizálódás során megjelenik a vérben. Amennyiben ez kimutatható, akkor figyelembe véve a javasolt szakmai határértékeket - bizonyítottnak tekinthető az immunitás. Ha pozitív a specifikus IgG-antitest eredmény, akkor olyan antitest mutatható ki, amely lehet az oltás következménye is. Tudni kell azonban, hogy a megfelelő védettséget nem csak az oltás eredményessége okozhat, hanem az adott fertőződés átvészelése során is kialakulnak ezek az antitestek. Tehát a pozitív eredmény csak azt bizonyítja, hogy az immunitás fennáll. Azt, hogy ez egy "természetes immunitás", amely a betegség nyomán alakult ki, vagy mesterséges (az oltóanyag következményeképpen) nem lehet alátámasztani önmagában csak az eredmény alapján, kórelőzmények nélkül.

Vajon van olyan eset, amikor orvos kéri az oltottság ellenőrzését a laboratóriumtól?

Természetesen, sok esetben előfordulhat. Vannak olyan munkakörök, ahol a védettség biztosítását (bizonyos kórokozókra) kötelezően előírják. Hogy ne menjünk messzire, az egészségügyi munka kifejezetten ilyen szakterület. Pl. hepatitisz B vírus esetén egy pozitív anti-HBs eredményre van szükség, míg mostanában már vizsgálják az egészségügyi dolgozók kanyaró elleni védettségét is. Vagy, hogy egy másik egyszerű példával éljünk, tetanusz ellen is be vagyunk oltva gyermekkorunk óta, mégis egy földdel szennyezett sérülés esetén már fokozottabban figyelnek a szakorvosok, és sokszor az újabb oltás beadásával élnek ilyenkor. Alapvetően egyetlen oltás sem védi élethosszig az embert, és ez különösen igaz a baktérium ellenes oltásokra. Ezek egy része gyermekkori védőoltás, ilyen például a "DiPerTe", amelynek 10-20 év múlva "lejárhat" a hatása. Egyszerűen azért, mert a baktérium ellenes immunitás, az immunrendszerünk sajátosságai miatt így működik. Természetesen ennek ellenőriztetésére addig nincs is szükség, ameddig egy olyan környezetbe nem kerül valaki, ahol szükséges lenne a védettség megléte.

Vannak már olyan vélekedések is, hogy a védőoltások egy része "veszélyes", felesleges. Mit okozna, ha nem lenne védettségünk? Ha nem kapnánk védőoltásokat?

Magyarországon már elképzelhetetlen, hogy ne adnák be a kötelező oltásokat. Megbecsülhetetlen problémát okozna járványügyi és sok más szempontból egyaránt, ez egészen biztos. Viszont határozottan elmondható, hogy egyre nagyobb problémát jelent a védőoltás ellenes közösségek félrevezető információinak terjedése, és az ilyen módon terjesztett tévhitek sokasága, elég, ha az online felületekre tekintünk, ahol a meghivatkozott irodalom sokszor pont az ellenkezőjét írja le, mint amilyen célból citálják azt. Nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás, a hiteles és szakmailag alátámasztott információk megfelelő csatornázása a lakosság irányába. Elengedhetetlen az internetes világban a biztosan korrekt információk alapján dönteni, amelyre egy jó példa lehet: oltasbiztonsag.hu - összegzi az elmondottakat Dr. Latkóczy Krisztina.

TÉVHITEK:

  • az autizmus előfordulása az oltások miatt gyakoribb
  • az oltások miatt gyakoribbak a rosszindulatú betegségek a fejlődő csecsemő mérgeket kap az oltással (formaldehid, alumínium)
  • TÉNYEK:

  • egyetlen tudományos bizonyíték sincs a védőoltások és az autizmus összefüggésének bizonyítására
  • 200 gramm körte 12 000 mikrogramm formaldehidet tartalmaz, míg egy védőoltásban ennek 0,83%-a található (100 mikrogramm)
  • egyetlen szem almában annyi formaldehid van, mint 10 DTaP-IPV-Hib védőoltásban
  • egy csésze teában több alumínium van, mint egy oltóanyagban
  • Felhasznált forrás: az Országos Védőoltási Kongresszus (2018) elhangzott előadásai, Clary-Sullivan: Clinical Environmental and Toxic Exposures, 1007. o.

    A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

    Panangin reklámfil (X)

    Olvassa el aktuális cikkeinket!

    Orvosmeteorológia
    Fronthatás: Hidegfront
    Maximum: +10 °C
    Minimum: -2 °C

    A Dunántúl nyugati felén döntőrészt napos idő várható, máshol a több-kevesebb napsütés mellett közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Csapadék nem valószínű. Megélénkül, a Tiszántúlon néhol meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. Késő estére többnyire 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Hogy érzed most magad fizikailag?

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Milyen most a lelkiállapotod?

    Hogy érzed magad?

    Legjobban:
    Legrosszabbul:
    Kezdjük újra