Lebukott a bohóc! Ezért félünk tőle

A bohócok vigasztalni vagy éppenséggel megnevettetni próbálnak minket. Ám van egy tulajdonságuk, ami inkább félelmetes, mintsem vidám. Éppen ezért a hatásuk nem is mindig kellemes.

Karina J. nyolcéves kora óta félt a bohócoktól, de igazán csak 21 éves korában ijedt meg egy ilyen alaktól. Már fiatal felnőttként ment hazafelé, megállt a piros lámpánál, belenézett a visszapillantó tükörbe, és iszonyatosan megrémült. Egy bogárhatú VW-ban mögötte ugyanis egy bohóc arca tűnt fel: zöld haj, rikító smink, fekete-fehér szemek, hatalmas nevető száj és piros pontok az arcon. A nő annyira megrémült, a szíve olyan gyorsan vert, hogy félre kellett állnia a kocsival - írja a Die Welt, a német napilap online kiadása.
Karina korábban nem merte elmondani, hogy 8-9 éves kora óta fél a bohócoktól. Erről nem szokott beszélni, mert az emberek furcsán néztek rá. Ám a félelem valódi és erős, és nem alaptalanul. Akár egy fotó is okozhat hasonló hatást, nem kell élő személyt látnunk ehhez, mármint ahhoz, hogy akár rémálmaink is legyenek.

A félelem mint eszköz

Vannak, akik egyszerűen imádják a félelmet: "beindítja" őket. Mások mindent megtesznek, hogy elkerüljék az aggasztó helyzeteket. Miért bánunk ennyire különbözően a félelmeinkkel? Kattintson a folytatásért!

Karina számára félelmetes, hogy a bohócok azt a benyomást keltik: az álarcuk mögött valami sötét dolog rejlik. "Ráadásul még viccesnek is kell lenniük, így ez még rosszabbá teszi az egészet." Természetesen felnőtt fejjel már tudja, hogy a bohóc általában csak egy ártalmatlan egyetemista, aki pénzt akar keresni, mégsem szeret a közelükben lenni.

Nincs egyedül a félelmeivel

Ráadásul most egy tanulmány kiderítette, Karina egyáltalán nincs egyedül a félelmeivel, hiába tartja a közhiedelem a bohócokat viccesnek és szórakoztatónak. Az angliai Sheffieldi Egyetem 4-16 közötti gyerekeket kérdezett meg, és kiderült, hogy a 250 válaszadó többsége nem szereti a bohócokat, sőt inkább fél tőlük.

A kérdés az volt, hogy a gyerekek akartak-e a falukra a kórházban bohócképeket, vagy sem. Nemcsak a kicsik féltek ettől, hanem a nagyobbak, azaz a serdülők többsége is ellenezte ezt, mert félelmetesnek tartották ezeket. Még a felnőttek is vegyes érzelmekkel viseltetnek egyébként a bohócok iránt.

Mindezt az úgynevezett Uncanny-Valley-hatás ("Borzongások völgye"-hatás) támasztja alá. A japán robotkutató, Maszahiro Mori alkotta meg ezt a kifejezést 1970-ben. Szerinte az olyan figurák, amelyek majdnem emberien néznek ki, és még úgy is mozognak, de amelyek bizonyos apróságokban mégiscsak különböznek tőlünk, a megfigyelőben undort vagy félelmet ébresztenek.

Részben e témáról, az úgynevezett Uncanny-Valley-hatásról jelentette meg az MTA tudományos folyóirata, a Magyar Tudomány két hazai kutató tanulmányát. A két magyar etológus, Gergely Anna, az ELTE doktorandusza és Miklósi Ádám egyetemi tanár ennek okát részben azzal magyarázza, hogy "a kismértékben eltérő fajspecifikus jellegekre mutatott különleges érzékenységre az állatok körében is akad példa, és sokan arra gondolnak, hogy az ilyen képességnek evolúciós okai lehetnek, például a hasonló, de más fajhoz tartozó egyedek elkerülése."

Első pillantásra emberinek látszanak

Bár az Uncanny-Valley-hatásra felfigyelő japán kutató elsősorban robotokra és avatárokra gondolt, ez az elv általánosabban is értelmezhető, más jelenségekre is kiterjeszthető. A horrorfilmek is ezzel a hatásmechanizmussal dolgoznak: "jó" példák erre a zombik, amelyek első pillantásra emberinek látszanak, de aztán furcsa mozgásuk elárulja, hogy valami mégsem stimmel velük.

Miért félünk a bohócoktól?

Miért félünk a bohócoktól?


Ennek oka részben az, hogy az emberek alapvetően nagyon érzékenyek bizonyos kifejezésmódokra. Ha ezeket valamiképpen idegennek vagy kikerülendőnek tartják, az egyfajta védőfunkcióként működik. Bizonyos viselkedések elkerülésének fontos szerepe lehet ugyanis a ténylegesen veszélyes helyzetek kivédésében. Így például a pszichikai betegségekben szenvedőket is elkerülik evolúciósan a társaik - jóllehet a modern korban ez éppen változóban van a "demokratikus pszichiátria" irányzatainak térhódításával párhuzamosan.

Márpedig a bohócok azáltal, hogy feltűnő, de a valódi arcukat eltüntető ábrázattal kerülnek elénk, éppen ezt a hatást provokálják ki belőlünk. Ezért is tűnnek fel néha horrorfilmekben, mert a félelemkeltésre kifejezetten alkalmasak ezek a figurák.

Andrew Stott, a State University of New York bohócokkal és pantomimmal foglalkozó kutatója szintén úgy véli, hogy a bohócoktól való félelem összefügg a bolondok történetével. A középkorban a bohóc, az udvari bolond a másik embert a saját tökéletlenségére, az "állati oldalára" emlékeztette, vagyis a buta, nevetséges és logikátlan dolgokra hívta fel a figyelmet. Maga a bohóc sem volt azonban vidám figura sok évszázaddal ezelőtt. Inkább tragikus alak volt: ha nem nevettette meg urát, akkor sokszor drágán megfizetett ezért. Néhány bohóc száját szándékosan megcsonkították, eltorzították, hogy aztán a nevetés örökre az arcán maradjon.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén gyengén fátyolfelhős lesz az ég, az északnyugati, nyugati tájakon tartóan megmaradhat a köd és az alacsonyszintű rétegfelhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag