Megyünk? Maradunk?A Népszava összefoglalója szerint öt kórházat zárnak be, tizenkét intézményben megszűnik a gyógyító ellátás. Ezek között van a Budai Gyermekkórház, a fővárosi Szent Rókus, a miskolci Szent Ferenc, a harkányi, a kapuvári, a nagykőrösi, a várpalotai, a sárvári, a soproni, a sümegi, a szikszói és a zirci kórház. Ezek szerint a bonyhádi és a dorogi intézmények "megmenekültek", a Parádfürdői Állami Kórház esetében pedig a miniszter vélhetően a megszüntetést javasolja majd, ettől függetlenül kap néhány krónikus ágyat a többi Heves megyei intézménytől - erről már korábban megállapodtak.
Az is biztosnak tűnik, hogy a Schöpf-Merei, a kecskeméti repülőkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a svábhegyi gyermekkórház és a miskolci FMC dialíziscenter végleg megszűnik - egyebek mellett ez derül ki az egészségügyi miniszternek a kórházi ágyszámokról szóló döntéséből, amelyet ma hoznak nyilvánosságra.
Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint áprilistól a kórházak finanszírozását is javítják, de továbbra is meghatározzák, mennyi beteget láthatnak el az intézmények - közölte a tárca államtitkára. Horváth Ágnes hozzátette: a jelenlegi ágykihasználtság 75 százalékos, és az ellátottak 30 százaléka nem szorul aktív ellátásra vagy indokolatlanul fekszik kórházban, és arra kell törekedni, hogy növekedjen az egynapos sebészeti ellátás aránya Magyarországon.
A humán erőforrás helyzetére kitérve az államtitkár elmondta: a munkaerő-piaci alap segítségével mobilitási programot dolgoz ki a tárca. Ennek kidolgozásában és megvalósításában segítséget nyújtanak majd a szakmai kamarák, az ÁNTSZ és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, de szakmai segítséget nyújt a programhoz Szetey Gábor személyügyi államtitkár is. Az intézményi struktúra átalakítása összesen másfél ezer orvost és hatezer szakdolgozót (ápolót, nővért stb.) érint.
Az ágyszámelosztással együtt minden érintett kórházról egy úgynevezett végrehajtási határozat készül. Ezekben egyebek mellett a mortalitási mutatók, az ágykihasználtság alapján indokolják meg a döntést, és határozzák meg az új beutalási rendet. Ez utóbbi érinti leginkább a betegeket, akiknek arra kell számítaniuk, hogy a jövőben korlátozottabban választhatnak majd kórházat maguknak - ellenkező esetben fizetniük kell a kezelésért.
Nagyon leegyszerűsítve az új rendszert, mindenkinek a lakóhelye szerinti területileg illetékes intézménybe kell mennie, és ott őt kötelezően el kell látni. A legtöbb esetben kijelölnek azonban egy alternatív kórházat, amely elutasíthatja a kívülről jövőket, ha őket csak a saját betegeinek rovására tudná felvenni. Egyes szakmacsoportokban - például a rákgyógyítás esetén - további kórházak is felkereshetők lesznek. Ha a beteg eltér a beutalási rendtől, akkor az ellátás költségeinek 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot kell majd fizetnie.
Maradnak a jogi kétségek
Egyelőre bizonytalan, törvényes lesz-e Molnár Lajos mai döntése. Mint a Népszava többször beszámolt róla, egyes jogi szakértők úgy vélik, a törvény szerint a miniszternek már február 5-ig határoznia kellett volna a kórházak ágyszámának elosztásáról. A szaktárca mindenesetre kitartott azon álláspontja mellett, hogy erre március elejéig volt idejük, s ennek megfelelően is jártak el. Ha a minisztérium téved, akkor a döntést formai okokra hivatkozva megsemmisítheti a bíróság, amennyiben bármely kórház jogorvoslattal él. Ha így történik, akkor közigazgatási eljárásban vizsgálják az ügyet, s négy hónapon belül döntést kell hozni.- írja a lap.
Bővítendő szakrendelői óraszám
Vojnik Mária szocialista képviselő tegnap, a parlament egészségügyi bizottságának ülésen indítványozta: hozzanak határozatot a kórházkarcsúsításokkal párhuzamosan kötelezően bővítendő szakrendelői óraszámról. Erről később döntenek - tudósít a Világazdaság. A gyógyítóintézmények áprilistól tervezett új finanszírozásáról és a betegbeutalási rendszerről szóló, a lap birtokába került előterjesztés szerint az aktív ágyak megszűnése miatt a páciensek 41 százaléka kiesik a fekvőbeteg-ellátásból, így az év második felében 14,3 milliárddal csökkenthető az e célra szánt költségvetés összege. A krónikus ágyak számának bővítése 17 százalékos betegszám-növekedést jelenthet, amelynek többletkiadása 4,5 milliárd forint lesz. S ha nőne a szakrendelők betegforgalma, az ellátásukra tervezett összeg 7 milliárddal bővülhet. A betegutak szigorításával 2,8 milliárdos megtakarításra tehetnek szert az év második felében.
Átmeneti szabályozásra is szükség van. Ha a megszűnő kórházak feladatát nem tudja április 1-jétől átvenni más intézmény, az egészségügyi miniszter engedélyezi, hogy a betegek gyógyítását az általános finanszírozási szabály szerint a megszüntetésre ítélt intézménynek számolja el a biztosító.
Nem szűnik meg a teljesítményvolumen-korlát, az egyes kórházakban elkülönítetten kell kezelni az onkológiai, a kardiológiai, a traumatológiai, s a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakmára megállapított teljesítményvolument, az e célra szánt pénzt másra nem költhetik. Pályázatok kiírásával bővítik az egynapos beavatkozásokat - tudósít a Világgazdaság.