A 10-12 éves magyar gyerekek naponta átlagosan három órát töltenek tévénézéssel vagy számítógépezéssel, tízből egy diák nem ebédel napi szinten, 15 százalékuk pedig minden nap fogyaszt gyorséttermi ételt – derült ki a Nestlé kutatásából, amelyben a programban résztvevő, illetve nem résztvevő gyerekek egészséges életmóddal kapcsolatos tudását és attitűdjét vizsgálták. Vidéken nyitottabbak a gyerekek arra, hogy tanuljanak az egészségről, de országszerte tudatosabban gondolkodnak a helyes táplálkozásról, megfelelő mozgásról azok, akik részt vettek a Nestlé NUTRIKID elnevezésű táplálkozási oktatóprogramjában.
Az ötödik-hatodikos korosztálynál nőtt a rendszeres étkezés fontosságának ismerete a már mlített program hatására: ezt tízből kilenc gyerek fontosnak tartotta az év végére; emellett csökkentek a tárgyi tévedéseik is. Kevesebben gondolják, hogy azért kell enni, hogy jóllakjunk, viszont többen mondták, hogy az evés az energiapótlás miatt is nagyon fontos.
Olyan szülőket is megkérdeztek, akiknek 10-12 éves gyerekeik vannak. A szülők válaszaiból kiderült, hogy ugyan többet mozognak, de több időt töltenek képernyő előtt a gyerekek, mint ahogy azt szüleik gondolják.
A gyerekek gyakoribb sportolásról számoltak be, mint a szülők: tízből három vallja, hogy minden nap legalább egy órát sportol, ezzel szemben pusztán a szülők 13 százaléka gondolta ezt a rendszerességet.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A szülők alulbecsülik a gyerekek tévénézési- és számítógépezési szokásait is: míg a gyerekek átlagosan naponta 3 órát töltenek képernyő előtt, addig a szülők ezt csak 2 órának érzékelik. Szembetűnő a különbség a gyorséttermi ételek fogyasztásának megítélésében is. Míg a gyerekek 15 százaléka naponta eszik pl. hamburgert vagy pizzát, ezzel pusztán szüleik 1 százaléka van tisztában.
Tudatosabbak és árnyaltabb gondolkodásúak az egészséges életmód terén azok a tanulók, akik korábban részt vettek a NUTRIKID programban – ez derült ki a nyolcadikosok válaszaiból, amelyben az ismeretanyag hosszú távú hatását vizsgálták.
Legjobban: