Viktor Janukovics ukrán elnök hétfőn, a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának 24. évfordulóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a csernobili atomerőmű a hiányos biztonsági intézkedések miatt továbbra is azonnali veszélyt jelent.
Az erőmű negyedik atomreaktora még mindig aktív veszélyt jelent, miután a létesítményt körülvevő betonszarkofág cseréje pénz hiányában késedelmet szenvedett. A probléma az elnök szerint nem csak Ukrajna, hanem valamennyi szomszédja számára sürgető. "Természetesen minden partnerünket, adományozónkat és szomszédunkat egyesítenünk kell a kérdésben, mert rendkívül veszélyes" - áll az elnök közleményében.
Az 1986-ban Csernobilban bekövetkezett katasztrófából származó nukleáris szennyezés átterjedt a szomszédos európai országokra, ezért körülbelül kétmillió ember szenved azóta is a fertőzéstől.
"A mai napig több mint kétmillió ember, köztük 498 ezer gyermek szenved a radioaktív sugárzás káros hatásai következtében" - mondta az elnök.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A csernobili katasztrófa halálos áldozatainak számáról keserű viták folynak; az ENSZ 2005-ben mindössze 4 ezer főre tette az áldozatok számát, de civil szervezet úgy vélik, a valós adat több tíz-, vagy akár százezerre is rúghat. Az ukrán hivatalos adatok szerint a hajdani szovjet Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származó mintegy 25 ezer "likvidátor", vagyis a nukleáris katasztrófa hatásainak elhárításában részt vevő dolgozó is életét vesztette. A radioaktív szennyezéssel érintett számos gyermek és kamasz szenved pajzsmirigyrákban, amely a radioaktív sugárzás következtében leggyakrabban kialakuló rákbetegség.
Annak ellenére, hogy a csernobili atomerőművet 2000-ben végleg bezárták, a felrobbant reaktor továbbra is veszélyt jelent, mert a 200 tonnányi radioaktív anyag fölé kapkodva felhúzott betonszarkofág repedezik.
Copyright AFP [2010] / Translation Medipress
Legjobban: