A levegőminőség szabályozását is befolyásolhatja az a tanulmány, amelyben kutatók azt állítják, a szmog egyik alkotóelemének hosszútávú hatása jelentősen megnöveli a tüdőbetegség miatti halálozás esélyét.
A tanulmány szerint a tüdőbetegség okozta halálozás kockázata akár 50 százalékkal is megnövekedhet a légkörben található ózon magas koncentrációjának hatására. Korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a légkör ózontartalmát a szívrohamokkal és a súlyos asztmás rohamokkal, és kimutatták, hogy a szmogban található apró korom- és porrészecskék hosszútávon kockázati tényezőnek számítanak a szív- és tüdőbetegségek szempontjából.
Ez az első olyan tanulmány, amely az ózon hosszútávú egészségügyi hatásait vizsgálta, azét az ózonét, amely a napsugárzás és a gépkocsik kipufogógázából és az üzemek szennyezéséből származó nitrogénoxidok reakciójából keletkezik.
"Számos vizsgálat bizonyította, hogy a magasabb ózonszinttel járó napok a következő nap akut egészségügyi hatásokkal járnak" - mondta el George Thurston, a New York Egyetem Orvosi karának kutatója, a tanulmány társszerzője. "Ez a vizsgálat azt mondja, a lakosság egészségének védelmében nemcsak a csúcsokat kell csökkentenünk, hanem a hosszútávú, kumulatív expozíciót is."
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kutatók becslései szerint a légúti betegségek halálozásának kockázata minden 10 ppm ózonszint növekedés hatására 4 százalékkal emelkedik.
"Az Egészségügyi Világszervezet adatai azt mutatják, hogy körülbelül 240 ezer ember hal meg évente az Egyesült Államokban" - nyilatkozta Michael Jerrett, a Berkeley-i Kalifornia Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. "Már egy négyszázalékos növekedés is ezres nagyságrenddel növeli meg a halálozások számát évente. A világot tekintve mintegy 7,7 millió ember hal meg légúti betegségekben, így az ózonszennyezés hatása világszerte igen súlyos lehet."
A Környezetvédelmi Ügynökség a jövő évben vizsgálja felül az ózonszabványokat, amelyek jelenleg nem védenek az ózonszennyezés hosszútávú hatásaitól, azonban a rövidtávú terhelést 75 ppm-ben határozzák meg. A tanulmány szerint még egy olyan városban, mint New York sem éri el soha az ózon ezt a szintet, a légúti betegségek miatti halálozás kockázata a hosszútávú hatás miatt mégis 25 százalékkal emelkedett. A New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent tanulmány 450 ezer olyan ember adatait elemezte, akiket 1982-től 2000-ig követtek nyomon az Amerikai Onkológiai Társaság vizsgálata keretében, ezt 96 amerikai város 1977 és 2000 között feljegyzett ózonadataival hasonlították össze.
Ez is érdekelheti
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: