A transzplantáció etikája és törvényi szabályozása élő donor esetén

Az élődonor esetén a beteget érintő kérdések közé tartozik, vajon elfogadhatja-e a donációt, és ha igen, az milyen jogi kérdéseket vet fel. Az orvos elsődleges szempontját pedig alapvető kötelezettsége határozza meg, vagyis, hogy a betegnek, illetve donornak ne ártson. Meg kell fontolnia továbbá a kockázat és a haszon egymáshoz való viszonyát, és azt, hogy érdekellentétek ne jöjjenek számításba. A donornak és családjának szem előtt kell tartani, hogy mindenkinek joga van a saját teste feletti önrendelkezéshez, anyagi szempontok nem jöhetnek számításba, de önfeláldozó adakozási hajlam, érzelmi szempontok figyelembe vehetők. Vigyázni kell azonban, hogy lelki kényszer vagy kiszolgáltatottság ne befolyásolja a donor adakozási készségét. A társadalomnak pedig meg kell fontolnia, hogy elvárhatja-e vagy elfogadhatja-e bárkitől az adakozást.

Természetesen más kérdések is felmerülnek az élődonor adakozásánál. Drogfogyasztás, dohányzás, alkoholizmus vagy személyi zavarok fennállnak-e, melyek esetleg kizárhatják a donációt, és vajon az együttműködési készség megvan-e.

Az élő személyből történő szerv-szövet eltávolítását az EÜ. törvény 206-os § 2. bekezdése szabályozza, melynek legfontosabb tétele, melyet a kórházi etikai bizottságának kell igazolnia "az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt".

Egy további ide vonatkozó törvény (BTK 173/H § 1) az egészségügyi önrendelkezési jog megsértésére vonatkozik, mely azt jelenti, hogy a donor hozzájárulása nélküli szervkivétel bűntettnek tekinthető, mely különböző mértékű szabadságvesztéssel, ill. egyéb büntetéssel járhat. A BTK szintén kitér arra, hogy bármilyen szövet és szerv jogellenes megszerzése kereskedés, illetve haszonszerzés céljából, szintén szabadságvesztéssel büntetendő, de a törvény azt is tiltja, ha valaki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el.

Szükséges-e az élő donoros átültetés?

Az élődonorokból történő veseátültetések száma világszerte növekszik. Viszont azokban az országokban, ahol jól működik a cadaver program (Spanyolország, Belgium, Ausztria), gyakorlatilag nincs élődonorból átültetés. Az (USA-ban pedig rendkívül nagy iramban növekszik az élődonoros veseátültetések száma, mely az elmúlt években már-már meghaladta a cadaver veseátültetések számát. Norvégiában szintén előtérbe helyezték az élődonoros átültetéseket, és ott már 60 %-os arányt értek el.

Az élődonoros átültetésnek az előnyeit szintén fontos figyelembe venni. Elsősorban a jobb vesetúlélési eredmény a legfontosabb tényező. A HLA-antigénbeli különbségek is kisebb szerepet játszanak. Valószínűleg arról van szó, hogy a donorvese azonnali átültetése (melegátültetés), ellenállóbbá teszi a szervet az immunológiai reakcióval szemben. A műtét tervezhető, így a recipiens is jobb állapotba hozható. Fontos szempont az is, hogy az átültetés már a dialízis előtt is elvégezhető. A kockázat a donor szempontjából kicsi, és még azzal az előnnyel is jár, hogy megfelelő kivizsgálás eredményeként a donor betegségei is kiderülhetnek. Végül nem hagyható figyelmen kívül a gazdaságosság sem, hiszen kevesebb gyógyszert igényelnek az élődonoros átültetések, és a recipiens is hamarabb rehabilitálható.

A magyarországi élődonoros átültetés helyzete

Az a tapasztalat, hogy amikor hazánkban a cadaver vesék átültetése nő, az élődonoros átültetések száma csökken. A hazai élődonoros átültetések messze elmaradnak más európai országokhoz viszonyítva. Mindezek alapján indokoltnak látszik erőfeszítéseket tenni az élődonorok számának növelésében. Mindenek előtt a tájékoztatás mind a betegek, mind az orvosok körében lenne a legfontosabb tennivaló.

Mit kell tudnunk az élő donációval kapcsolatban?

Élő donor lehet genetikai rokon (családtag), lehet érzelmi rokon (feleség, barát, nevelő szülő), valamint ún. altruista donor. Nem zárható ki végül az anyagi ellenszolgáltatás fejében történő donáció, mely egyes országokban megengedetett (pl.: Izrael, Irán). Jogi és etikai kérdés, ha a donor immunológiai, illetve vércsoport különbségek miatt nem adhatja a szervet a rokon recipiensnek. Ebben az esetben, ha több párról is szó van, végrehajtható az ún. "csere-bere" donáció. Létrehozható így egy élő donor párokból álló csoport, melyek között az immunológiai megegyezésnek megfelelően történik az átültetés, a nem genetikai és nem érzelmi rokonok között. Az ilyenkor felmerülő kérdések között a legfontosabb, hogy ismerheti-e egymást a donor és a receipiens. Továbbá mindkét adakozó elvárhatja, hogy hasonló minőségű szervet kapjon az idegen donortól az a recipiens, aki az ő genetíkai vagy érzelmi rokona. Végül bizonyos anyagi kérdések is felmerülhetnek, pl.: jövedelemkiesés, utazási költség, melyet az állam köteles megtéríteni, de ennek érvényesítése nehézségekbe is ütközhet.

Etikai és jogi kérdés: az altruista donor ellenérték nélküli adományozásakor van-e joga, beleszólása, hogy a szervet kinek ültessék be? Nem lehet az ilyen donor és a recipiens között érzelmi, vagy egyéb kapcsolat. Az is eldöntendő, hogy ismerheti-e egymást a donor és a recipiens, hiszen a cadaver vese átültetésekor ez nem megengedett.

A pénzért történő szervadományozást, vagyis saját szervének eladását a legtöbb ország etíkailag elfogadhatatlannak tartja, ezért a törvény is tiltja. Iránban 1983 óta kizárólag élődonorból történik a veseátültetés vallási okok miatt, ellenszolgáltatás fejében. Minden költséget itt az állam fedez. Irán kivételével csak szegény, gazdaságilag elmaradott országban terjedt el a pénzért történő adás, pl.: Törökországban, Indiában. Sajnos, az átültethető vesék hiánya miatt a kétségtelenül létező feketekereskedelem nem szüntethető meg. Egyes országokban felmerül, hogy nem lenne-e jobb egy legalizált szervkereskedelem a feketekereskedelem helyett. Ezt azonban általánosságban nem lehetne bevezetni, mivel minden országban más és más etikai és jogi kérdések merülnek fel.

Az élődonor alkalmassága

A donor kivizsgálása igen széles körű, ún. nem invazív és invazív eljárásokkal, illetve módszerekkel történik. Ezek eredményeként akkor alkalmatlan egy donor, ha kardiopulmonális patológiai okok, az átültetendő szerv betegsége, funkciózavara, a donor egyéb betegsége, technikai okok állnak fenn. Emellett azonban egyéb szempontok is felmerülhetnek a kockázat és haszon megítélésével, a beteg félelmével, vagy a donor, illetve az orvos lelki reakciójával kapcsolatban.

Etikai kérdések a halott donor esetében

A beteg részéről felmerülhet, hogy elvárhatja-e, elfogadhatja-e a cadaver szervet, illetve mi a kötelessége ilyen helyzetben? Az orvosok részéről vitatott kérdés, hogy lehet-e az átültetést végzők között a beteg vagy a donor kezelőorvosa, az agyhalál megállapítója, a szerv eltávolító vagy átültető munkacsoport tagja, illetve a gondozást végző egészségügyi dolgozó.

A donor és családja részéről felmerülő etikai kérdés a tiltakozás, a társadalom részéről pedig a megengedhetőség vagy elfogadhatóság. A jogalkotók szempontjából pedig, hogy mi a teendő, ha a hozzájárulás vagy tiltakozás hiányzik.

A cadaver szervek átültetése esetében a teljes-, agykérgi vagy agytörzsi halál és az irreverzibilitás megítélése szakmailag pontosan meghatározott. Jogi szempontból a szerv eltávolítására akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében nem tett hivatalos tiltakozó nyilatkozatot. Ennek szintén minden lehetősége és formája törvényben meghatározott. Az orvosnak ugyanakkor kötelessége meggyőződni, hogy az elhunytnál tiltakozó nyilatkozat maradt-e, illetve a központi adatbankban tárolt-e. Amennyiben az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem lehetett hozzájutni, illetve megbizonyosodni a tiltakozó nyilatkozatról, annak hiányát kell vélelmezni.

A jogi és etikai kérdések még máig sem zárultak le teljes mértékben. Ilyen kérdések az emberi kultúra klasszikus időszakában is felmerültek, amelyekre Horatius tudta a legkifejezőbb választ megfogalmazni: "nem csak a jog fontos, hanem az emberség, a belátás".

Dr. Alföldy Ferenc

SE. Transzplantációs

és Sebészeti Klinika

VeseVilág

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra