A globális felmelegedés fenyegeti egészségünket

Tudósok, kutatók csoportjai évek óta igyekeznek figyelmünket felhívni a káros gázok növekvő kibocsátásának veszélyeire.

Az üvegházhatás hatásai várhatóan még hosszú évekig érezhetőek lesznek, attól függetlenül, hogy a légköri szennyeződések mértéke csökken-e.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change of the United Nations szervezet szerint a globális felmelegedés megközelítőleg 1950-től zajló folyamatát egyértelműen a káros gázok kibocsátása indította el és fokozza napjainkban is. A következményekkel, az emberi életeket is veszélyeztető hőhullámokkal, felmelegedéssel, növekvő szárazsággal, a tengerek szintjének emelkedésével, áradásokkal és az erős viharokkal pedig számolnunk kell.

A környezeti változások egészségi állapotunkat is megviselhetik. Az áradások rendszeres velejárója az ivóvíz szennyezettsége, mely fertőző betegségek terjedéséhez vezethet.

Az egyre gyakoribbá és hosszabbá váló szárazság növeli az éhezéssel sújtott területek nagyságát, s az élet teljes megszűnéséhez vezethet a különösen kritikus részeken, például Afrika egyes területein.

A klíma felmelegedése az állatvilág szerkezetében is változásokat okoz. Bizonyos melegkedvelő fajok, így például a moszkító száma növekedhet. Ezzel együtt terjedhetnek el az általuk okozott, igen súlyos betegségek úgy, mint a malária, a trópusi náthaláz, sárgaláz és afrikai álomkór. A következmények már napjainkban is jelentkeznek, ugyanis megfigyelhető ezen betegségek terjedése olyan területeken, ahol korábban egyaránt nem volt jellemző.

Az Egyesült Államok országaiban is megfigyelhető, hogy bizonyos kullancs, moszkító, vagy egyéb, betegségeket hordozó rovarfajok ismét felbukkanak olyan területeken, amelyek korábban túl hidegnek bizonyultak túlélésükhöz.

A növekvő légszennyezettség ezzel együtt várhatóan a légúti-, szív- és érrendszeri betegségektől szenvedők számának emelkedését okozza. A felmelegedés ideális körülményeket teremt a pollen és a penészgomba fokozott terjedéséhez.

A negatív következmények kezelésének, csökkentésének egyik lépése a fejlődő országok egészségügyi ellátásának fejlesztése. A klímaváltozás ugyanis leginkább azokat a területeket érinti, melyek egyértelműen nem rendelkeznek kellő felszereltséggel a probléma kezeléséhez.

Természetesen a változások csakis összefogások mentén valósulhatnak meg. A természetes energiaforrások előtérbe helyezésével, a környezeti szennyezések csökkentésével a súlyos következmények mérsékelhetők.

A hír alapjául a "Global Warming Poses Health Threats" cikk szolgált.

Svindli a felmelegedés-elmélet?

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés elmélete köré mára hatalmas pénzekkel operáló, semmilyen tudományos ellenérvre nem hallgató iparág épült ki, amelynek lététől állások százezrei függnek, és amelynek képviselői éppen ezért igen erőszakosan lépnek fel az ellenvéleményükhöz ragaszkodókkal szemben - legalábbis ez hangzott el az egyik brit kereskedelmi tévé neves szakértőket felvonultató dokumentumfilmjében.

A Channel 4 által bemutatott másfél órás összeállítás "A nagy globális felmelegedési svindli" címet viselte.

A műsorban elhangzott vélemények közös kicsengése az volt, hogy a földi klímát már százmillió évekkel az ember megjelenése előtt gyors és szélsőséges kilengések jellemezték. Ennek elsődleges vezérlője a naptevékenység, és a jelenlegi hőmérséklet-emelkedést kizárólag az emberiség nyakába varró elméletek mögött rendkívül gyenge, éppen a környezeti tudomány bizonyítékai által cáfolt érvek állnak.

A megszólaltatott szakértők egyértelműen cáfolták például, hogy a sarkvidéki jégpáncél mélyéről vett minták egyenes összefüggést mutatnak ki a légköri széndioxid-állomány és a hőmérséklet változásai között. Összefüggés van, csak éppen pont fordított: a földtörténet során végbement hőmérséklet-emelkedéseket követte az atmoszféra széndioxid-arányának növekedése, ugyanis a fő CO2-elnyelő és -kibocsátó a világóceán, amely lehűlés esetén inkább elnyeli, felmelegedés esetén inkább visszabocsátja a légkörbe a széndioxidot.

A filmben megszólaló szakértők nem adtak hitelt az ipari tömegtermelés fellendülése és a jelenlegi felmelegedés közötti ok-okozati összefüggésnek sem. Érveik szerint a Föld átlaghőmérséklete már több mint kétszáz éve, a középkorban kezdődött kis jégkorszak vége óta emelkedik, ugyanakkor e folyamatban éppen a mai értelemben vett modern ipari tömeggyártás hajnalán volt egy több évtizedig tartó törés.

A műsorban bemutatott mérési adatok szerint a globális átlaghőmérséklet 1940 és 1975 között folyamatosan és jelentősen csökkent, márpedig éppen ebben az időszakban indult meg az ipari széndioxid-kibocsátás meredek emelkedése.

A megszólaltatott szakemberek szerint egyébként sem helytálló a széndioxidot ipari szennyezőanyagnak nevezni, hiszen keletkezése a földi életfolyamatok egyik legtermészetesebb velejárójára, mindemellett még a tűzhányók is sokszorta többet bocsátanak ebből a gázból a légkörbe, mint az ember.

Ráadásul a széndioxid aránya a légkört alkotó gázok között továbbra is elenyésző, és nem is ez az anyag a leghatékonyabb üvegházhatás-okozó, hanem az egyszerű vízpára, amely az atmoszférában érvényesülő üvegházeffektus 95 százalékáért felelős - hangzott el a Channel 4 dokumentumfilmjében.

A műsorban szereplő tudósok szerint azonban a globális felmelegedés elméletére mára hatalmas, politikai hátterű üzletág épült fel, több milliárd dolláros állami finanszírozási összegekkel, több százezer állással, amelyek mind odavesznének, ha a teória megdőlne. Éppen ezért az ebből élők mindent el is követnek, hogy ne dőljön meg: az ellenvéleményt hangoztatókat módszeresen lejáratják, az olajipar zsoldjában állóknak bélyegzik, tudományos pályafutásukat tönkreteszik, sőt a halálos fenyegetések sem ritkák - állították a Channel 4-nak nyilatkozó tudósok. (MTI)

Népszabadság Online

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +2 °C

Délelőtt nagyrészt közepesen vagy erősen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra