Kérdés: Kislányomnak 14 évesen 2 műtéte volt petevezeték-ciszta miatt. Először laparoszkópos, majd - amikor a labor eredményért mentünk - közölték, hogy rendes műtét kell. Csonkolták a jobb oldali vezetéket. Azóta ...

Petevezeték-ciszta

Kislányomnak 14 évesen 2 műtéte volt petevezeték-ciszta miatt. Először laparoszkópos, majd - amikor a labor eredményért mentünk - közölték, hogy rendes műtét kell. Csonkolták a jobb oldali vezetéket. Azóta eltelt 14 év. Most olyan probléma jelentkezett, hogy a köldökéből valami váladék jött. Elment a sebészetre, ahol sterilizálták, azóta is jár kötözésre. Megultrahangozták, azt mondták, hogy ismét van kisméretű ciszta, de igaziból a köldökébe nem látnak be. Lányom most lesz 28 éves, és szeretne babát.

Ez is érdekelheti

Kisállatok

A halhatatlanság létezik: az állat, amely nem tud meghalni

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

A HáziPatika.com szakértőjének válasza petevezeték-ciszta témában:

A vékonybelet és a köldököt magzati életben egy csatorna köti össze (ductus omphaloentericus). Ha ez nem záródik el, váladékozó köldök, a ductus közepéből ciszta vagy a vékonybélből kiinduló zsákszerű kiöblösödés (Meckel-diverticulum) jöhet létre. Elképzelhető, hogy a műtét során felsértették a ductus omphaloentericust, mely valahol nem volt kellően záródva. Ezt természetesen csak orvosi vizsgálattal lehet igazolni. Ha a válasz pozitív, a magzati járat kontrasztanyaggal történő feltöltésével lehet a vissza nem fejlődött magzati járatot leleplezni, majd egy apró sebészi beavatkozással megszüntetni. A diagnózis genetikai tanácsadást igényel.