A hólyaghurut kevésbé ismert veszélye

A nők mintegy fele élete során legalább egyszer átesik húgyúti fertőzésen. Bár antibiotikumokkal többnyire jól kezelhető a megbetegedés, az azoknak ellenálló baktériumok azonban e téren is egyre több probléma forrásai.

Az antibiotikumok felfedezése hatalmas előrelépést jelentett a modern orvoslásban, hiszen lehetőséget nyújtott a mindaddig súlyos veszélyt jelentő bakteriális fertőzések hatásos és gyors kezelésére. Ahogy a huszadik század közepétől egyre inkább elterjedt az antibiotikumok használata, világszerte emberek millióinak életét mentette meg. Mára azonban egyre súlyosabb fenyegetést jelent, hogy számos baktérium már ellenállóvá vált egy vagy akár több antibiotikummal szemben. Hovatovább, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korunk egyik legkomolyabb egészségügyi veszélyforrásaként tartja számon az antibiotikum-rezisztencia jelenségét, amelynek következtében nemcsak nehezebbé válik a betegek gyógyítása, de a fertőzések okozta halálesetek száma is emelkedik. Becslések szerint csak az Európai Unióban évente 25 ezer ember haláláért felelősek az ilyen rezisztens baktériumok.

Tej és antibiotikum: ezért nem jó együtt Ma már tudjuk az antibiotikumokról, hogy nélkülözhetetlen, de egyben elégé veszélyes szerek. Ráadásul néha nem is a szándékaink szerint jutnak be a szervezetünkbe, vagy fejtik ki a hatásukat. A tejjel való találkozásuk különösen kérdéses. Részletek itt .

A kórokozók ellenálló képességének kialakulása genetikai mutációkon alapszik, ugyanakkor a kockázatot egyéb körülmények is fokozzák. Jelentősen hozzájárul a rezisztens baktériumok terjedéséhez az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata. Nem szerencsés például, ha valaki megfázásra vesz be - akár egy korábbi kúrából megmaradt - antibiotikumot, hiszen a nátha vírusos fertőzés eredménye, így a baktériumok ellen kifejlesztett gyógyszerek hatástalanok vele szemben. Ugyanígy bajt okozhat, ha a beteg nem az orvos által előírt ideig vagy dózisban szedi ezeket a készítményeket, amikor valóban szükség van rájuk. Az orvosok vállán szintén nagy felelősség nyugszik, hogy minden esetben a lehető legmegfelelőbb hatásspektrumú szert írják fel pácienseiknek, ezáltal is csökkentve a rizikót.

A gyógyszerfejlesztők folyamatosan dolgoznak újabb és újabb antibiotikumok megalkotásán, eközben viszont versenyt kell futniuk az antibiotikum-rezisztencia terjedésével. Összességében elmondható, ha nem tudjuk megfelelően kezelni a fennálló helyzetet, úgy ismét beköszönthet egy olyan kor az emberiség történetében, amikor a bakteriális fertőzések a vezető halálokok közé emelkednek. Hatásos antibiotikumok nélkül ráadásul olyan életmentő gyógymódok is veszélybe kerülnének, mint a szervtranszplantáció vagy a kemoterápia.

Húgyúti fertőzések és az antibiotikumok

Az alsó húgyúti fertőzések itthon is a leggyakrabban előforduló fertőzések közé tartoznak a járóbeteg-ellátásban. Egy 2019 decemberében megjelent, közel négyszáz hólyaghurutos páciens adatait feldolgozó magyar tanulmány eredményei szerint a betegek több mint 90 százalékát antibiotikumokkal kezelte a háziorvosa, elsősorban az úgynevezett fluorokinolonok családjába tartozó szerekkel. Korábbi kutatások szerint ugyanakkor a fluorokinolonok használata esetén magas a rezisztencia kialakulásának kockázata.

Sokan akkor is szednek antibiotikumot, amikor nem kellene
Sokan akkor is szednek antibiotikumot, amikor nem kellene. Fotó: Getty Images

Az alsó húgyúti fertőzések leggyakoribb kórokozója az E. coli , és az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a vizsgált hazai vizeletminták nagyjából egyötödében kimutatható a baktériumnak az említett hatóanyagra rezisztens változata. "A fluorokinolonok - tanulmányunkban is bemutatott - nagymértékű használata egyértelműen aggasztó" - hangsúlyozták a kutatók. Hozzátették, egyetlen más európai országban sem alkalmazzák húgyúti fertőzések kezelésére ennyire gyakran a fluorokinolonokat, amelyek felírására korlátozásokat hirdetett ki az Európai Bizottság 2019. márciusi javaslatában.

Egyéb szakmai észrevételekkel együtt összességében úgy fogalmaztak a kutatók, a hólyaghurut kezelését célzó antibiotikum-használat nem optimális. Következtetésük egybecseng a témában megjelent korábbi tanulmányok megállapításaival is.

Jobb megelőzni, mint kezelni

Legyen szó bármilyen megbetegedésről, semmiképpen sem ajánlott, hogy saját elhatározásból kezdjünk antibiotikumot szedni! Elméletben ez nem is lehetséges, hiszen Magyarországon ezek a készítmények vénykötelesek. Ettől függetlenül előfordulhat persze, hogy egy ismerősünk, barátunk nem szedte végig egy korábbi kezelése során felírt kúráját, a megmaradt gyógyszert pedig jóindulatúan felajánlaná számunkra. Ilyenkor sem szabad azonban elfogadni antibiotikumot, mert egyáltalán nem biztos, hogy meglévő panaszainkra megoldást fog hozni, sőt, könnyen meglehet, hogy csak még több bajt okozunk vele. Forduljunk inkább szakemberhez, akinek felelőssége, hogy helyes diagnózisra épülő kezelési javaslatot adjon, antibiotikum-kúra esetén figyelembe véve a helyi rezisztenciaviszonyokat is. A beteg feladata pedig, hogy a gyógyszeres kezelést az előírt dózisban és ideig alkalmazza, hogy a fertőzés biztosan elmúljon.

A legtöbbet azzal tehetjük a kellemetlen panaszok és egyszersmind az antibiotikum-rezisztencia terjedése ellen, ha igyekszünk tudatosan elkerülni a húgyúti fertőzéseket. E téren számos olyan eszköz kínálkozik, amelyeket könnyen a hétköznapi rutin részévé tehetünk. Így például törekedjünk a megfelelő folyadékpótlásra, ami lehetőség szerint elsősorban víz legyen. Ne tartogassuk hosszasan a vizeletet, ha úgy érezzük, ürítenünk kellene, és szexuális együttlétek után is mindig mielőbb menjünk el vécére. Fontos, hogy székelés után elölről hátrafelé töröljünk a vécépapírral, míg tisztálkodás során válasszuk inkább a zuhanyzást kádfürdő helyett. Mindezeken felül pedig gyógynövényekből készült gyógyszertári készítményeket is bevethetünk akár megelőzési céllal, akár a hólyaghurut korai tünetei ellen.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra