A hatalmi visszaélés nem csak a képernyőn és a színpadon létezik

Perl Kitti

A hatalommal való visszaélésről leginkább a munkahelyi szexuális zaklatás jut eszünkbe. Pedig közel sem ez az egyetlen megjelenési formája ennek a "mérges kígyónak", amely szinte észrevétlenül bekúszik nemcsak a cégek, de az iskolák falai közé is.

Az utóbbi években az is egyre inkább belelát a hatalommal való visszaélés feneketlen bugyraiba, aki olyan szerencsés, hogy még nem volt ilyen visszaélések céltáblája. A 2017-es Harvey Weinstein-botrány kirobbanásának hatására ugyanis a témát övező tabuk és a cinkos hallgatásból felépített bástyák elkezdtek leomlani, azóta pedig sorra készülnek az olyan sorozatok, filmek, könyvek és színdarabok, amelyek - valós vagy fiktív történetek alapján - bemutatják ezt az igen komoly problémát.

A munkahelyi zaklatással foglalkozó filmek közül talán a megtörtént eseményekre épülő Botrány (Bombshell) az egyik legismertebb, amely a FOX News hírcsatorna alapítójának szennyesét teregeti ki. A sorozatok közül pedig a The Morning Show robbantott hasonlóan nagyot, amelynek második évadában már nemcsak a szexuális visszaélés, hanem a munkahelyi érzelmi abúzus is terítékre került. Ezek a produkciók élethűen bemutatják azt a hatalmi viszonyrendszert, ami patthelyzetbe kényszeríti az állásukat féltő, illetve jobb pozícióról álmodozó munkavállalókat. De tisztább képet kapunk arról is, hogy a zaklatók sok esetben fel sem fogják, hogy amit tesznek, valójában mennyire mély nyomot hagy az áldozatok lelkén, akár életük végéig is.

hatalmi visszaélés, hatalommal való visszaélés, zaklatás, munkahelyi zaklatás, iskolai zaklatás, szexuális zaklatás, szexuális visszaélés
A hatalmi visszaélés nem csak a képernyőn és a színpadon létezik.
Fotó: Getty Images

Bárhol felütheti a fejét

Fontos ugyanakkor meglátnunk azt is, hogy ez a kóros jelenség nemcsak a képernyőn fordulhat elő, és nem is kizárólag egy rendező, egy médiamogul vagy egy sztárműsorvezető lehet az elkövető. Nem véletlen, hogy Magyarországon is több szervezet foglalkozik azzal, hogy megelőzhetővé, illetve megfelelően kezelhetővé váljanak az ilyen esetek. A Biztonságos Terek Projekt például azért dolgozik, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a munkahelyén, illetve iskolai vagy szakmai közösségében, a vezetők pedig jó gyakorlatokkal helyettesíthessék az elnyomó viselkedést.

Az összes hatalmi visszaélés felszámolása azonban nem kis célt jelent, hiszen annak sokkal több megnyilvánulási formája van, mint elsőre gondolnánk. A projekt egyik edukációs anyagából kiderül például, hogy az is hatalommal való visszaélésnek számít, ha a főnök:

  • nyomós indok nélkül, önkényesen úgy dönt, hogy nem engedi el szabadságra valamely beosztottját;
  • nem ismeri el, hogy munkahelyi baleset történt, ezzel pedig anyagi kárt okoz lábadozó munkavállalójának;
  • úgy alakítja ki a munkarendet, hogy a dolgozó nem tud élni az őt jogosan megillető szünetekkel és pihenőnapokkal;
  • munkaidőn kívül is elvárja, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak beosztottjai (olyan munkaköröknél, ahol ez nincs benne az alapmegállapodásban);
  • gyakran alkalmaz verbális erőszakot, például kiabál, elbocsátással vagy fizetésmegvonással fenyegetőzik, akár ok nélkül;
  • illetve irreális, sok esetben megalázó elvárásokat vagy munkavégzési feltételeket szab ki (a Botrány című filmben például azt láthattuk, hogy a női műsorvezetőknek kötelező volt rövid szoknyában dolgozniuk).

Ezeken kívül külön szót ejtenek a zaklatás, illetve szexuális zaklatás kategóriájába sorolható viselkedésekről és tettekről, amelyek messze túlmutatnak a kikényszerített közösülésen. Ide tartozik egyebek mellett a szexuális tartalmú viccek és pletykák hangoztatása, terjesztése; a nem kívánt érintések; valamint a helyiség elhagyásának megakadályozása vagy megnehezítése (az ajtó bezárása, az áldozat menekülési kísérleteinek ellehetetlenítése) is.

Komoly következmények

A MeTooSegítő (MTS) önkéntes csoport oldalán az olvasható, hogy az ilyen visszaélések során a hatalmi helyzetben lévő személy kihasználja, hogy áldozata felnéz rá, illetve bizonyos tekintetben függ is tőle. Az áldozatok a traumák hatására elveszíthetik az emberekbe vetett bizalmukat, illetve visszahúzódóvá és gyanakvóvá válhatnak. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a tartós megfélemlítés és érzelmi abúzus is ugyanolyan mély lelki sérüléseket okozhat, mint a fizikai erőszak.

Iskolai visszaélések is előfordulnak

A munkahelyek mellett időnként sajnos az iskolai közeget is megmérgezi a hatalommal való visszaélés, amely az igazságtalan osztályozástól kezdve a személyeskedésen és nyilvános megalázáson át a szexuális zaklatásig számos formában megnyilvánulhat. A probléma lényege itt is az, hogy a tanár visszaél a diákok bizalmával és megfelelési kényszerével, illetve arra használja oktatói szerepét, hogy félelmet keltsen és erőt fitogtasson.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2015 óta dolgozik azért, hogy Magyarországon az élet minden területén érvényesülhessenek a gyerekek jogai, illetve mindig figyelembe vegyék a legkisebbek érdekeit és szempontjait is. Az alapítvány kiáll amellett, hogy az emberi méltósághoz való jog mindenhol - tehát az iskola falain belül is - egyformán megillet mindenkit. Az alapelv az, hogy a tanulókat szigorúan tilos bántalmazni, mind testileg, mind lelkileg. Ennek ellenére sajnos előfordulnak olyan esetek, amelyeknek végére olykor csak az tud pontot tenni, ha az érintett diákot másik iskolába viszik át. A probléma felismerését azonban nagyban megnehezíti, ha a gyerek - azért, mert fél - nem mer beszélni szüleinek vagy oktatóinak arról, ami vele történt. Az alapítvány szerint viszont vannak olyan árulkodó jelek, amelyek alapján a szülők rájöhetnek, hogy gyermeküket zaklatja a tanára. Az ilyen "tünetek" közé tartozik például a gyakori megbetegedés vagy rosszullét, a megváltozott viselkedés, a kishitűség kialakulása, a hangulatingadozás, illetve az is, hogy közvetlenül a tanórák előtt vagy után dühkitörése van az érintettnek.

Ki húzza meg a határt?

Mit engedhet meg magának egy egyetemi tanár, és mikor emelheti fel a hangját egy diák? Mi választja el egymástól a segítő szándékú és a tolakodó közeledést? Van-e helye egy "közös titoknak" egy tanári szobában? Ki dönti el, hogy hol van az a határ, amit tilos átlépni egy tanár-diák kapcsolatban? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Thália Színház egyik most futó darabja, a megtörtént eseményeken alapuló Egy jobb világ című dráma is. A Zayzon Zsolt és Mentes Júlia Virginia főszereplésével bemutatott, felkavaró és vitaindító történetet Valló Péter rendezte - decemberben és januárban is megtekinthető.

Míg az általános iskolás gyerekek még inkább a tanár által "vezetett" kiközösítéstől, az irreális elvárásoktól vagy a sorozatos megalázásoktól szenvednek, addig a felsőoktatásban már sokkal inkább fellelhetők szexuális töltetű esetek is. A Transindex nyáron megjelent cikke például a NANE Egyesület szakértője, Winkler Zsuzsanna segítségével járta körbe az egyetemi visszaélések témáját. A szakember felhívta a figyelmet arra a jelenségre, amikor valaki a "menő, laza tanár" idealizált képét használja fel arra, hogy közelebb kerüljön a diáklányokhoz. A tapasztalatok alapján Winkler Zsuzsanna azt is elmondta, hogy igen könnyen válnak áldozattá az olyan diákok, akik különösen nehéz élethelyzetben vannak, például hiányzik mögülük a támogató családi háttér, vagy olyan anyagi problémákkal küzdenek, amelyben nem megengedhető, hogy egy-egy rosszabb jegy miatt elveszítsék az ösztöndíjukat.


Még hosszú utat kell megtenni

A hatalmi visszaélések elleni küzdelem folyamatosan zajlik, és a munkahelyi zaklatások tekintetében már két évvel a MeToo-mozgalom elindulása után is látványos eredményeket hozott ez a harc. A Coloradói Egyetem kutatói például 2019-ben megállapították, hogy jelentősen csökkent a munkahelyi szexuális visszaélések száma a korábbi évekhez képest. A gyerekekkel - pontosabban diákokkal - szemben elkövetett abúzus gyakoriságát nézve azonban még várni kell a javulásra. Az új-zélandi gyermekbiztos, Andrew Becroft ugyanis arra figyelmeztetett idén nyáron, hogy a gimnazista lányok mintegy fele volt már szexuális zaklatás célpontja, ráadásul a tinédzserek körében már-már megszokottnak számít, hogy ilyen jellegű támadásokat kell elszenvedniük. Ezen a téren tehát bőven van még teendő. Addig pedig még hosszabb az út, amíg sikerül teljesen leszámolni azzal, hogy egyesek kihasználják mások kiszolgáltatott helyzetét és visszaélnek hatalmukkal.

Ajánlatok a kínálatából

szponzorált tartalom
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-7, +2 °C

Hazánkban kedden délelőtt a változó felhőzet mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag